|
|
|
|
főc. Átlagjövedelemből - a létminimum alatt alc. A szegénység statisztikája
|
A lakosság fogyatkozó türelemmel viseli az egyre gyakoribb áremelkedéseket, s mind többször hangzik el a vád: a valóságosnál alacsonyabb árindexet számít a KSH, az úgynevezett fogyasztói kosár tartalma pedig több mint vitatható. dr. Pirityi Ottót, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének tudományos osztályvezetőjét azért kerestük meg, mert a közelmúltban egy szakszervezeti tanácskozáson elhangott, hogy önálló árindex- és létminimum számításra készülnek. Megalapozottnak tartja azt a vádat, hogy szándékosan kozmetikázzák a statisztikai számításokat, azaz a valósógosnál alacsonyabb áremelkedést mutat ki a KSH? - A gyanú él, ám ez nem bizonyítható. Ma bizalmi válság van az országban, senki sem hisz senkinek. Különösen igaz ez az olyan húsbavágó ügyekben, mint az életszínvonal, az áremelkedések. A laikusok abból indulnak ki, hogy a lakosság sokkal nagyobb áremelést érez, mint amekkorát a statisztika kimutat, ezért azt sürgetik, hogy a szakszervezetek külön számítsanak fogyasztói árindexet. A szakemberek állítják, hogy a hazai statisztikai mérések szakmailag korrektek, ezért nem látják indokoltnak az önálló szakszervezeti számítást. Mi, a szakszervezet oldalon állók, azt mondjuk, hogy a jelenlegi árindexszámításon kívül sürgősen más típusu vizsgálatokra is szükség van. Magyarországon folyamatosan bővül az áruvilág köre, ám ez a hagyományos módszerekkel nem jelenik meg az árindexekben. Vegyük például azt a mindinkább terjedő gyakorlatot, amelynek lényege, hogy az állam egyre több, korábban általa finanszírozott ellátást piacosít, azaz megfizetteti az állampolgárral. A költségvetés mindinkább "kiszáll" a szociális, egészségügyi, oktatási, infrastruktúrális feladatokból. Ma már szinte mindenkinek tulajdonosnak kell lennie ahhoz, hogy lakni tudjon, a lakásra várók rá vannak kényszerítve, hogy a saját építést válasszák. A lakáshoz jutás költségei ugyanakkor szinte minden másnál jobban emelkednek, miközben a jelenlegi fogyasztói kosár a lakásszerzés költségeit egyáltalán nem tartalmazza. Érzéketlen a jelenlegi árindex a lakáskölcsönok növekvő kamataira is. Vagy vegyük azt a gyakori helyzetet, hogy a a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt az állmpolgárnak támogatnia kell a szüleit - ez sincs benne a fogyasztói kosárban. (folyt)
1989. február 16., csütörtök 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|