|
|
 |
|
 |
Rosszul startol a növénytermelés Baranyában
|
1989. február 13., hétfő - Megkezdődtek a szántóföldi munkák a baranyai határban. A traktoros brigádok hétfőn sok helyütt hozzáfogtak a koratavaszi növények talajának előkészítéséhez. Ha az időjárás nem változik lényegesen, három hét mulva már vethetik a borsót, a zabot, az árpát és a cukorrépát. Most tárcsázással és simitózással igyekeznek elmunkálni az őszi mélyszántást. Megkezdődött a kalászos növények fejtrágyázása is. A talajfelszin teljesen száraz, ezért nem repülőgéppel, hanem földi gépekkel szórják ki a mütrágyát az őszi vetésekre.
Legdélibb megyénkben mindig előbb ,,nyit,, a határ, mint az
ország északibb tájain, ilyen korai munkakezdés azonban párját
ritkitja Baranyában is. Az immár száz napja tartó téli aszály
következtében erősen megcsappant a talaj vizkészlete, amin már csak
egy esős tavasz segíthet. A gazdaságok azonban addig sem
tétlenkednek. Ha már nincsen csapadék, legalább azt a körülményt
próbálják kihasználni, hogy a gépek nehézség nélkül tudnak mozogni,
dolgozni a száraz földeken: a jó időben elvégzett talajmunkával és
mütrágyázással mérsékelhetik az aszály káros hatását.
Február közepe lévén, bizonyosnak látszik most már, hogy -
bármiként alakul is a további időjárás - kedvezőtlen starthelyzetbe
került a növénytermelés. Januárban mindössze 4,8 milliméter, február
első felében pedig csupán 1 milliméter csapadék hullott a Mecsek
vidékén - töredéke a sokévi átlagnak. Sajnos, a megelőző két
hónapban /novemberben és decemberben/ is a szokásos mennyiségü
csapadéknak alig egyharmada áztatta meg a földeket. Mindehhez hozzá
kell venni, hogy az egész elmult esztendő is aszályos volt. A
rendkivül súlyos szárazság egymilliárd forint veszteséget okozott a
megye mezőgazdaságának.
Ősszel hatvanezer hektáron került földbe a búza és az árpa. A
tél előtti határszemlén a vetések 39 százalékát gyengének, 35
százalékát közepesnek és 27 százalékát jónak minősítették a baranyai
szakemberek. A helyzet azóta nem változott. Sőt
A búza egy része ki
sem kelt, a többi pedig a csapadékhiány miatt nem fejlődött
kellőképpen. Tehát nagy szüksége van a tápanyagra a gyengén telelő
növénynek. A tavaszi vetésre szánt földek termőrétegében kevés a
nedvesség. Ezért is fontos most a szántások gyors és tökéletes
lezárása, hogy megóvják a talajban levő viz minden cseppjét. (MTI)
1989. február 13., hétfő 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|