|
|
 |
|
 |
Koszorúzási ünnepségek Budapest felszabadulásának éfordulóján (1. rész)
|
1989. február 13., hétfő - Budapest felszabadulásának 44. évfordulóján a harcokban elesett szovjet hősök és a nácizmus áldozatainak emléke előtt tisztelegve koszorúzási ünnepségeket rendeztek hétfőn a fővárosban.
A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai
tiszteletadással megtartott ünnepségen a magyar és szovjet himnusz
elhangzását követően a hála és a kegyelet koszorúit a Magyar
Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Jassó Mihály
első titkár és Steiner Arnold titkár, Budapest Főváros Tanácsa
képviseletében Bielek József elnök és Gérnyi Kálmán elnökhelyettes,
a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége részéről Borisz Sztukalin
nagykövet, Vladlen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev tanácsos és
Arkagyij Danyilko ezredes, a nagykövetség katonai és légügyi
attaséja helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet
déli hadseregcsoport katonai tanácsa nevében Jurij Vodolozov
altábornagy, Rudolf Gorelov altábornagy és Alekszandr Guszev
vezérőrnagy koszorúzott.
Lerótták kegyeletüket a nyikolajevi Budapest Gárdahadosztály, a
budapesti fegyveres erők és testületek, a fővárosi társadalmi és
tömegszervezetek képviselői, s elhelyezték a megemlékezés virágait a
főváros lakói és fiataljai is.
Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (folyt.
köv.)
1989. február 13., hétfő 11:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Koszorúzási ünnepségek Budapest felszabadulásának évfordulóján (2.rész)
|
Hétfőn délután a XIII. kerületi Népfürdő utcában, a Duna partján
álló Mártírok emlékművénél a Magyar Ellenállók, Antifasiszták
Szövetségének, a Magyar Izraeliták Országos képviseletének, valamint
a kerület párt, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői
és a Sallai Imre utcai általános iskola úttörői rótták le
kegyeletüket. Az emlékmű talapzatán elhelyezett koszorúkkal és
virágokkal tisztelegtek azok emléke előtt, akik életüket vesztették
a felszabadító harcokban, és akik ártatlanul pusztultak el a
Duna-parton a nyilas rémuralom idején.
Budapest felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából
kegyelettel emlékeztek meg a Budai Önkéntes Ezred katonáiról is,
akik a Vörös Hadsereg oldalán részt vettek Magyarország
felszabadításában. Az I. kerület párt-, állami, társadalmi és
tömegszervezeteinek képviselői a Vérmezőn megkoszorúzták az alakulat
hősi halált halt katonáinak emlékművét, s elhelyezték a kegyelet
virágait a Déli pályaudvarnál az önkéntesek emlékét őrző
márványtáblán. (MTI)
1989. február 13., hétfő 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|