|
|
|
|
KB-ülés - külföldi visszhang - 1. rész
|
1989. február 12. vasárnap (MTI,AFP/AP/Reuter) - Grósz Károly szombat esti nyilatkozata alapján a világhírügynökségek már az éjszaka folyamán beszámoltak a KB üléséről. Mindegyik távirati iroda két témát emelt ki: a többpártrendszerrel kapcsolatos állásfoglalást és az 1956-os események értékelését.
Grósz Károly nyilatkozatát úgy értelmezték, hogy az MSZMP nemcsak elfogadja, hanem bátorítja is a ,,40 évvel ezelőtt elvetett,, többpártrendszert, amelyben nagyobb lehetőséget lát arra, hogy elkerülhetők legyenek a hibák. Az AFP hírügynökség ezt az állásfoglalást ,,jelentős fejleménynek,, tartja, és utal arra, hogy a Központi Bizottság december 17-iki ülésén még az egypártrendszer mellett foglalt állást. A francia távirati iroda párhuzamot von a KB állásfoglalása és Mieczyslaw Rakowski napokban adott interjúja közé, amelyben a lengyel kormányfő arról beszélt, hogy a LEMP kész lemondani hatalmi monopóliumáról és elfogadni a más politikai erőkkel folytatandó verseny elvét. Kiemelik a tudósítások Grósz Károly interjújából azt a kijelentést is, hogy a politikai pluralizmus nem jelenti a kommunistaellenes áramlatok eltűrését. Az 1956-ban történtek értékelésével kapcsolatban a hírügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy a KB kompromisszumos álláspontra helyezkedett, amikor az ,,ellenforradalomba torkolló népfelkelés,, formuláját fogadta el. A vasárnap reggeli bécsi lapok, amelyek még nem tudósíthattak Grósz Károly interjújáról, azt emelik ki, hogy a hétfői határmenti kormányfői találkozón az osztrák vezetés - a Vranitzky kancellárral sorrakerülő találkozón - ,,első kézből,, kaphat tájékoztatást Németh Miklós miniszterelnöktől a KB-ülésről. Az előzetes értesülések alapján az osztrák lapok is már az 1956-os ügyben körvonalazódó kompromisszumról cikkeztek. Ugyanezt emelte ki a nyugat-berlini Der Tagesspiegel is. A nyugat-berlini rádióadók Grósz nyilatkozatából kiemelték, hogy a többpártrendszer elfogadása nem jelenti az MSZMP vezető szerepének feladását, sem pedig kommunistaellenes áramlatok megtűrését. A kiszivárgott értesülések alapán részletesen tudósítottak a KB-ülésről a vasárnapi japán lapok is. +++
1989. február 12., vasárnap 11:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|