|
|
|
|
Rakowski a lengyel és magyar helyzetről (2.rész)
|
Rakowski nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy az NDK-ban másként vélekednek a vezetők a peresztrojkáról, mint például Lengyelországban vagy Magyarországon. Rámutatott, hogy ,,minden szocialista ország nemzeti sajátossága erősítésének szakaszába lépett. Annyi bizonyos, hogy a legközvetlenebb kapcsolataink a szovjetekkel és a magyarokkal vannak... De nem sokat számítanak a velünk és magyar barátainkkal kapcsolatos félelmek vagy bírálatok. A történészek egyszer meg fogják majd állapítani, hogy ez roppant izgalmas korszak volt.,, A miniszterelnök elutasította a francia újságíró hasonlatát, aki 1956-tal vetette össze a két ország mai fejlődését: ,,Teljesen mások voltak akkor a körülmények... A sztálinizmus még túl friss volt. A félelem politikai tényező volt, ma pedig már nem az. A demokratikus viszonyok helyreállítása szemszögéből visszatekintve 1956 tapasztalata magyarországon és Lengyelországban kudarcra volt ítélve.,, Rakowski végül elmondta, hogy Lengyelország kétségkívül súlyos külföldi adósságának foglya, és teljesen más lenne a helyzete anélkül. Ezért a francia fővárosban fel fogja vetni, hogy a párizsi klubba tömörült hitelező országok tanúsítsanak nagyobb megértést Lengyelország törlesztési képessége iránt. +++
1989. február 10., péntek 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|