|
|
|
|
Szovjet csapatkivonások - Objektumok polgári használatban (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy elkészült az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoporthoz tartozó egyes csapatok alakulatainak, fegyverezetének és haditechnikájának egy részére vonatkozó kivonási ütemterv. Még ezt megelőzően megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek során pontosítják: mi lesz a kiürített létesítmények sorsa. Azóta bizonyossá vált, hogy több objektumot ismét polgári használatba adnak át; az ügyben érdekelt helyi tanácsok - bár még nem rendelkeznek pontos információkkal arról, hogy milyen épületek megüresedése várható - készülődnek ezek átvételére.
Szombathelyen mintegy 25 hektárnyi, városfejlesztési szempontból értékes terület szabadul fel a rajta lévő laktanyaépületekkel és lakásokkal együtt. Több üzem is jelezte területigényét, de a tanács vezetői kitartanak amellett, hogy a lakóövezetből nem lesz ipartelep. Miután a város lakótelepein öt éven belül befejezik az építkezést, új terület kijelölése válik szükségessé, s erre a laktanya és környéke a legalkalmasabb, hiszen el van látva az alapközművekkel, s mellette húzódik a főútvonal. Ezen a helyen hatezer lakás épülhet. Azt persze még vizsgálni kell, hogy az itt álló, a századfordulón eredetileg huszárlaktanyának készült épületek közül melyiket érdemes felújítani. Jóllehet, Győr-Sopron megyében még előzetes tájékoztatást sem kaptak a tanácsok, azt már eldöntötték, hogy az objektumok hasznosítása csak a lakosság véleményének figyelembe vételével történhet meg. Az elgondolásokban egyébként turistaszállók, üzletek, bevásárlóközpontok kialakítása szerepel. Az már bizonyossá vált, hogy a szovjet egységek távozásával Esztergomban megüresedik az a műemlékegyüttes, amelyet 1945 után katonai kórháznak rendeztek be, s azóta is a szovjet katonáknak, tiszteknek, s azok hozzátartozóinak gyógyítását szolgálta. A többszárnyas, többemeletes épületet a kanonoki házsorral együtt még az idén ismét birtokba veheti eredeti tulajdonosa, a római katolikus egyház. (folyt.köv.)
1989. február 8., szerda 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szovjet csapatkivonások - Objektumok polgári használatban (2. rész)
|
Hasznosításáról később döntenek, mindenekelőtt az épületek felújítására van szükség. Az átadással lehetőség nyílik arra, hogy az épület környékén eddig lezárva tartott két közutat újból megnyissák. Gödöllőn a 200 éves Grassalkovich kastélyt is átadják a szovjet egységek. A tanács a francia AMB építőipari vállalattal közösen dolgoz ki tanulmánytervet az európai építészetben is jelentősnek számító palota hasznosítására. A munka során kiderül majd, hogy a kastély rendbehozatala, s idegenforgalmi célú felhasználása hosszú távon fedezheti-e a ráfordítási költségeket. A barokk épületegyüttes rekonstrukciójára az előzetes számítások szerint 2 milliárd forintot kellene költeni; a beruházásra külföldi és hazai cégekkel vegyesvállalatot kívánnak alapítani. Tökölről a részleges szovjet csapatkivonás hírére a környék lakossága különféle javaslatokkal fordult a helyi pártbizottsághoz; ezeket itt összegyűjtik, rendszerezik, s az így kialakított elképzeléseket a helyi szovjet parancsnoksághoz továbbítják, hogy az épületek egy részének kiürítésénél ezt figyelembe vehessék. A jelenleg katonai egészségügyi intézményként működő épületből - a javaslattevők szerint - szociális otthont alakíthatna ki a helyi tanács. Várhatóan több tucat lakás is felszabadul, amelyben fiatal házasok juthatnak otthonhoz. (MTI)
1989. február 8., szerda 17:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|