Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)

A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a
vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az
Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország
szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a
szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati
szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet
követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az
utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd
schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás
következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal,
a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal
mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy
1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák
idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar
gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság,
de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj
leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen
alakulására. A magyar kiviteli szerkezet
,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított
hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú
termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók,
félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari
termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve
azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását,
versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai
akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a
mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek
megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák
fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel
kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése
alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az
Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott
kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait
alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre
lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére
csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét.

    A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a
novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly
és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a
jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a
vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb
bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet
megvetni. (folyt. köv.)


1989. február 7., kedd 17:45


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD