|
|
|
|
Sajtótájékoztató a Legfőbb Ügyészségen (1. rész)
|
1989. február 3., péntek - A Legfőbb Ügyészség tényfeltáró vizsgálata egyértelműen megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy 18 holttestet találtak a magyar-román határ egy 50 kilométeres szakaszán. Ez egyértelmű cáfolata annak az állításnak, amely a Magyar Demokrata Fórum gyulai városi szervezetének az Országgyűlés elnökéhez címzett - s a Magyar Nemzetben közzétett - levelében szerepel - jelentette be dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese pénteki sajtótájékoztatóján.
Valótlan a levélnek az a megállapítása is, hogy az illetékes hatóság a menekültek mintegy 50 százalékát visszaküldte Romániába; a statisztikai adatok szerint tavaly 6490-en lépték át illegálisan a román-magyar határt, s közülük 1652 személyt irányítottak vissza. A sajtótájékoztatón bejelentették: az ügyészség nem indít eljárást rémhírterjesztés bűncselekményének alapos gyanúja miatt. Semmi nem támasztja alá ugyanis, hogy a levél írói és közreadói a köznyugalom megzavarására törekedtek volna. Dr. Balassa Tibor csoportvezető ügyész részletesen ismertette a minden körülményre kiterjedő tényfeltáró vizsgálat mozzanatait, a munkamódszereket. Mint mondotta, mindenekelőtt a levél íróit hallgatták meg, akik azonban - etikai okokra hivatkozva - nem nevezték meg, kitől, vagy kiktől származtak a levélben leírt információk. Ez természetesen hátráltatta az ügyészség munkáját. Ezek után átnézték a rendkívüli halálesetekre vonatkozó iratokat. Tavaly a román határ menti négy megyénkben több mint 1200 ilyen eset fordult elő. Ezek között egyetlen olyan személyt sem találtak, akinek ismeretlen eredetű lőtt sérülés okozta volna a halálát. Négy személy ugyan lőtt sérülés következtében halt meg, ám mindannyian önkezükkel vetettek véget életüknek. Két szúrt sérülés is szerepelt a halálokok között, az áldozat mindkét esetben magyar állampolgár volt. Ebben az időszakban két román állampolgár vesztette életét ,,rendkívüli,, körülmények között: egyikük halálát gyógyszertúladagolás, a másikét szívinfarktus okozta. A vizsgálat megállapította, hogy elhunytakor négy személy kiléte volt ismeretlen. Közülük hármat rövid időn belül azonosítottak, negyedik esetben pedig egy húsz évvel ezelőtt vízbe fulladt ember csontvázáról volt szó. (folyt.köv.)
1989. február 3., péntek 12:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató a Legfőbb Ügyészségen (2. rész)
|
Az ügyészi szervek felkeresték a Békés megyei temetkezési vállalatot is. A nyilvántartások szerint hozzájuk az említett csontvázon kívül egy ismeretlen holttestet szállítottak. Azt egyébként később azonosították, s a hozzátartozók temettették el. A vizsgálatot végzők 64 tanut hallgattak meg: Romániából menekülteket, a határ közelében lakókat, az ott dolgozó körzeti orvosokat, vadászokat. A parancsnokok távollétében kérdezték ki az adott terület négy határőrörsén szolgálatot teljesítőket. Ők elmondták, hogy tavaly szeptemberben, illetve októberben egy-egy alkalommal - a román határőrizeti szervek jelzésére - fésülték át a dombegyházi, illetve a gyulai határőrörs körzetét. Ám sem ekkor, sem később holttesteket nem találtak. Dr. Balassa Tibor utalt arra, hogy több levelet - köztük névteleneket is - kaptak a vizsgálat során, de azok állításai nem igazolódtak be. A sajtótájékoztatón Csurka István a Magyar Demokrata Fórum képviseletében köszönetet mondott a Legfőbb Ügyészség korrekt vizsgálatáért, s azt minden tekintetben megnyugtatónak nevezte. A legfőbb ügyész helyettesének véleményét kérte arról: nem provokáció áldozata lett-e az MDF gyulai városi szervezete? Dr. Nyíri Sándor szerint az MDF-nek is - a Legfőbb Ügyészség tényfeltáró vizsgálata eredményének ismeretében - meg kell vizsgálnia a konkrét esetet, s le kell vonnia a megfelelő tanulságokat. Neki egyébként nincs tudomása arról - mondotta -, hogy provokáció történt volna. Egy kérdésre válaszolva dr. Nyíri Sándor elmondta: a menekültek esetleges visszairányításának kérdését mielőbb rendezni kell, figyelembe véve jogi, emberiességi és politikai szempontokat egyaránt. Tudomása szerint egyébként az Országgyűlés soron következő ülésén foglalkozik a kérdéssel. Az ügy egyik tanulsága, hogy a sajtónak - természetesen az eltérő nézetek és vélemények közreadásával - a tényeket hitelesen, pontosan, ha szükséges, ellenőrizve kell nyilvánosságra hoznia - zárta a sajtótájékoztatót a legfőbb ügyész helyettese. (MTI)
1989. február 3., péntek 12:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|