|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum állásfoglalása (1. rész)
|
1989. február 2., csütörtök - A Magyar Demokrata Fórum üdvözli a kormány bejelentését, hogy a magyar állam felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, és a közeljövőben várható a diplomáciai viszony teljes helyreállítása Izrael Állammal is - hangoztatja a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének állásfoglalása, amelyet csütörtökön juttattak el a Magyar Távirati Irodához.
A magyar diplomáciai lépéseket üdvözölve a testület ugyanakkor szorgalmazza a kapcsolatok rendezését a Vatikánnak, amely nemcsak a katolikus világvallás központja, hanem kivételes erkölcsi súlyú, nagytekintélyű nemzetközi tényező is. Magyarország és a Szentszék diplomáciai kontaktusainak történetét áttekintve az MDF állást foglal amellett, hogy mihamarabb kezdődjenek tárgyalások a kapcsolatok újrafelvételéről. ,,Ezeréves történelmi hagyományunk, mai társadalmi és szellemi valóságunk és állami érdekünk egyaránt azt követeli meg, hogy rendeződjön a Szentszékhez fűződő viszonyunk. Mozgalmunk tagjai világnézetre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül várják, hogy a magyar diplomácia mihamarabb kezdeményező lépéseket tegyen e téren,, - hangoztatja az állásfoglalás. (folyt.köv.)
1989. február 2., csütörtök 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF állásfoglalása (2. rész) - Kovács László nyilatkozata
|
A Magyar Demokrata Fórum Ideiglenes Elnökségének állásfoglalása kapcsán Kovács László külügyminiszter-helyettes rövid nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Hírlap tudósítóinak. A külügyminiszter-helyettes a kontaktusok történetét felelevenítve emlékeztetett arra, hogy a magyar vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945 áprilisában a II. világháborúban győztes négy nagyhatalom képviselőiből álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése, a vatikáni nuncius Magyarországról történő kiutasítása következtében szakadtak meg. A kapcsolatok részleges rendezéséről a Magyar Népköztársaság és a Vatikán Állam 1964-ben állapodott meg. Azóta a viszony rendezett, az érintkezés folyamatos. Gyakorlattá vált, hogy a magyar-olasz kapcsolatok keretében Rómába látogató magyar vezetők - köztük 1977-ben az MSZMP első titkára és 1987-ben a Minisztertanács elnöke - a Vatikánt, a római katolikus egyház fejét is felkeresik. Rendszeres látogató a Vatikánban az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és ugyancsak gyakori vendégek Magyarországon a Vatikán magas rangú képviselői. Ismeretes az is, hogy II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének meghívását, s mindkét fél számára megfelelő időpontban hazánkba látogat. - A Vatikán valóban nagy tekintélyű nemzetközi tényező. Részvevője az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, s ez a körülmény ugyancsak lehetőséget kínál a magyar-vatikáni együttműködés számára. Ennek közelmúltbeli példáját jelentette a kisebbségi jogokkal foglalkozó pápai nyilatkozat és a magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatos állásfoglalása. - Mindez azt jelzi, hogy a diplomáciai kapcsolatok hiánya legkevésbé sem gátolja a kölcsönös érdekeknek megfelelő együttműködést. Erre utalt Francesco Colasuonno érsek, pápai nuncius is a közelmúltban a Magyar Rádiónak adott interjújában, mondván: ,,A diplomáciai kapcsolat csak külső jele a jó viszonynak. Lehet normális kapcsolat állam és egyház között, diplomáciai kapcsolat nélkül is, és megfordítva. Ahol a diplomáciai viszony megvan a Szentszékkel, ott még nem biztos, hogy a kapcsolatok eszményiek...,, - Nyilvánvalóan ezzel magyarázható, hogy a diplomáciai viszony rendezése az eddigi érintkezések során egyik fél részéről sem vetődött fel. Ugyanakkor sem magyar, sem vatikáni részről nem hangzott el olyan vélemény, amely elvileg kizárná a diplomáciai kapcsolatok lehetőségét - zárta nyilatkozatát Kovács László. (MTI)
1989. február 2., csütörtök 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|