|
|
 |
|
 |
Magyar-dél-koreai - visszhang (1. rész)
|
Szöul, Párizs, Tokió, 1989. február 1. szerda (Reuter/TASZSZ/MTI) - A hírügynökségek a nagy fontosságú eseményeknek kijáró figyelemmel kommentálták a Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodás aláírását.
Szöuli keltezésű jelentésében a brit hírügynökség
megállapította: a megállapodás fontos mérföldkő Dél-Korea arra
irányuló törekvéseiben, hogy kapcsolatokat létesítsen a szocialista
országokkal. Dél-Korea egykori erős embere, Cson Tu Hvan idejében
ezek a hídépítési erőfeszítések csak lassú előrehaladást
eredményeztek, de a folyamat felgyorsult, amikor 1988 februárjában
Ro Te Vu került hatalomra. Pozitív jelzés volt, hogy az 1988. évi
szöuli nyári olimpiai játékokon a Szovjetunió, Kína és - Albánia
kivételével - valamennyi kelet-európai szocialista ország is
képviseltette magát.
A Reuter emlékeztetett arra, hogy Magyarország a szocialista
országok közül elsőként nyitott kereskedelmi irodát Szöulban,
közvetlenül az olimpia előtt pedig újabb úttörő jelentőségű lépést
tett, amikor állandó képviseletet létesített a dél-koreai
fővárosban.
Budapest példáját más szocialista országok is követik, bár
lassabb ütemben - állapítja meg a Reuter. Dél-Korea eddig a
Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával, Lengyelországgal és a
kelet-kínai Santung tartománnyal cserélt kereskedelmi képviseletet,
vagy kötött megállapodást képviseletek kölcsönös megnyitásáról.
A szöuli rádió szerdai jelentése szerint Jugoszlávia és
Lengyelország előreláthatólag még ebben az évben állandó
képviseletet nyit a dél-koreai fővárosban.
Ro Te Vu elnök soha nem titkolta: azt reméli, hogy ha Szöul nyit
a szocialista országok felé, s egyidejűleg Phenjannal folytatandó
párbeszédre biztatja szövetségeseit, országa kitörhet hosszú ideje
tartó elszigeteltségéből - állapította meg a Reuter. (folyt.)
1989. február 1., szerda 15:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|