Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Grósz, Németh, Pozsgay - hírügynökségi visszhangok

1989. január 31. kedd (AP/Tanjug/Reuter/EFE/PL/TASZSZ) - Grósz Károlyt meglepte Pozsgay Imrének az a rádiós nyilatkozata, hogy 1956-ban népfelkelés volt, nem pedig ellenforradalom, - írta kedden Budapestről a Tanjug jugoszláv hírügynökség, a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban megjelent Grósz-interjút ismertetve. A Tanjug úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy Grósz nem tudja, mi motiválta Pozsgayt, hogy éppen az 1956-os esztendőt elemezze ilyen részletességgel. Feltételezi, hogy Pozsgay és a KB történelmi albizottságának többi tagja olyan bizonyítékokat talált, amelyek lehetővé teszik az 1956-os eseményeknek a korábbiaktól eltérő értékelését.

Németh Miklós beszédéből a Tanjug is azt emelte ki, amit minden
külföldi hírügynökség: a történelmi eseményeket sosem lehet egyetlen
szóval jellemezni; az 1956 októberi eseményekben egyaránt volt
népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás.

    Az AP amerikai hírügynökség egy kedd délutáni tudósításában
Grósz Károly interjújából azt a részt emelte ki, amelyben a főtitkár
arról beszélt, hogy a pártvezetésben politikai különbözőség kezd
megnyilvánulni. Az amerikai hírügynökség úgy értelmezte a főtitkár
szavait, hogy ő ,,szakadásról,, beszélt. Ezzel hozza kapcsolatba az
interjú azon részeit, melyek a személyi változások lehetőségére
utalnak. Az AP úgy véli, Grósz bírálta Pozsgayt, akit az amerikai
hírügynökség az ország egyik vezető reformerének minősít. A
tudósítás idézi a pártfőtitkárrnak azokat a mondatait, amelyek
szerint Pozsgay kijelentései 1956-ról koraiak voltak. Ugyanakkor
emlékeztet Grósz hétfői televiziós interjújára, amelyben viszont a
főtitkár azt mondta, hogy esetleg a KB is ugyanarra a
következtetésre jut, mint Pozsgay, ha a tények alátámasztják Pozsgay
értékelését.

    Németh Miklós beszédéből az AP is azt emeli ki, hogy 1956
egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás.
Az amerikai hírügynökség ebből azt a következtetést vonja le, hogy
Magyarország nem fogja megkérdőjelezni az 1956-os szovjet fegyveres
,,bevonulás,, helyességét. Egyúttal megjegyzi, hogy az 1956-ban
megfogalmazott követelések közül sok van megvalósulóban a mostani
reformfolyamatban. (folyt.)


1989. január 31., kedd 21:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang 2.

A brit Reuter hírügynökség azt emelte ki Grósz szavaiból, hogy a
vezetésen belüli nézetkülönbségek veszélyeztetik a reformot. Úgy
értelmezte az interjút, hogy abban a főtitkár új vezetők
megválasztására szólította fel a Központi Bizottságot. A Reuter
szerint Grósz kijelentései Berecz Jánosnak, Pozsgay Imrének voltak
címezve azokért a nyilatkozatokért, amelyeket svájci távolléte alatt
tettek. ,,Berecz szombaton azt mondta, hogy a párt nem képes
ellenőrizni a politikai folyamatokat, Pozsgay pedig kijelentette,
hogy 1956 nem ellenforradalom volt, ahogyan 32 éven át hivatalosan
minősítették, hanem népfelkelés,, - emlékeztet a hírügynökség.

    A brit hírügynökség a Grósz-interjúból azokat a kijelentéseket
idézi, amelyek szerint a májusi pártértekezlet óta romlottak a
reformprogram megvalósításának feltételei a vezetők közötti személyi
nézeteltérések miatt, s ezért a KB-nak kell dönteni legközelebbi,
februári ülésén, hogy nincs-e új vezetőségre szükség.

    A Reuter szerint nyugati diplomaták úgy értékelik a
Grósz-interjút, hogy a főtitkár megpróbálta fegyelemre inteni vezető
kollégáit. De a diplomaták szerint éppen a stabilitás szükségessége
védi meg mind Bereczet, mind Pozsgayt attól, hogy eltávolítsák őket
a Politikai Bizottságból.

    Az EFE spanyol hírügynökség úgy értekelte Pozsgay interjúját,
Grósz nyilatkozatát és Németh Miklós beszédét, hogy Magyarországon
heves vita bontakozott ki az 1956-os események megítélése körül.
Megjegyzi, hogy Pozsgay az első magyar politikus, aki nemcsak az
1956-os eseményeket értelmezi újra, hanem pozitivan értékeli az
1958-ban kivégzett Nagy Imre egykori miniszterelnök tevékenységét
is.

    A TASZSZ kedden egyetlen tudósításban ismertette Pozsgay, Németh
és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédét. Pozsgaytól azokat a
kijelentéseket idézte, amelyek szerint 1956 népfelkelés volt, és
tiszteletben kell tartani azokat a történelmi tényeket is, amelyek
csak később derülnek ki, továbbá hogy 1956 ilyen értékelésével
közeledik a politika a történelemtudományhoz és a közvéleményhez.
Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynökség, hogy a
történelmi eseményeket nem szabad egyetlen szóval jellemezni, és
hogy 1956 nemzeti felkelés és egyben szocialistaellenes terrorista
lázadás is volt. Nem szabad megengedni, hogy a hibák feltárása és a
rehabilitáció politikai kampánnyá váljék, és szakadást idézzen elő a
magyar társadalomban, idézte a TASZSZ. (folyt.)


1989. január 31., kedd 21:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang - 3

Grósz Károlytól pedig azokat a kijelentéseket idézte a szovjet
hírügynökség a keddi lapinterjúból és a hétfői TV-nyilatkozatból,
amelyek arra vonatkoznak, hogy az 1956-os eseményeket az elmúlt
negyven év egészének tudományos elemzése alapjén kell megítélni, és
hogy a tudományos értékelések alapján különféle politikai
következtetéseket lehet levonni, de a vita még később lesz. A TASZSZ
a két Grósz-nyilatkozatot úgy értelmezi, hogy Grósz szerint 1956
megítélése egyelőre tudományos kérdés.

    A havannai székhelyű Prensa Latina hírügynökség nagy
terjedelemben ismertette a keddi Grósz-interjút, de abból csak a
gazdasági és társadalmi nehézségekre vonatkozó részeket ragadta ki.
Az 1956-tal kapcsolatos kérdéssel vagy a pártvezetőségen belüli
nézetkülönbségekkel nem foglalkozott, de utalt arra, hogy a
pártfőtitkár felvetette a személycserék lehetőségét is. +++


1989. január 31., kedd 21:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD