|
|
|
|
Szovjet csapatkivonások Magyarországról (1. rész)
|
1989. január 31., kedd - A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Matvej Burlakov sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csökken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 altiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentik a harci eszközök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május-júniusban a harckocsi-hadosztály és a kiképző harckocsi-ezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében távozik a vadászrepülő-ezred és a deszant-rohamzászlóalj. A többi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és jelentős mennyiségű haditechnikát megmozgató csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez - számításaik szerint - mintegy nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov hadseregtábornok utalt arra is, hogy a kivonás után megszünik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassalkovich-kastély és az esztergomi Bazilika szomszédságában lévő történelmi értékű épület. (folyt. köv.)
1989. január 31., kedd 16:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|