Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyarország - Pravda (1. rész)

Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.

,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent
tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti
tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest
bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a
gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek
előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a
szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s
sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya.

    A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már
húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus
felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a
piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a
szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új
emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt
főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották
a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig
emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a
gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk
tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a
pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget
kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a
nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is
hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban,
vagy eluralkodott a káosz?

    A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja
maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében
a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal,
Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a
parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és
szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)


1989. január 30., hétfő 10:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyarország - Pravda (2. rész)

pk: su/hu

A Grósz Károllyal lezajlott nem hivatalos találkozójáról
beszámolva a Pravda munkatársa idézi a főtitkár korábbi
kiejelentéseit, miszerint a társadalom elveszti közönyét, s a
szocializmus sztálini modelljének teljes felszámolása mellett száll
síkra. Emellett azonban vannak nyugtalanságra okot adó jelenségek
is: egyes módszerek radikális jellege, a sztrájkok, megalapozatlan
követelések veszélye. A tudósító utal arra, hogy az MSZMP főtitkárát
nyugtalanítja a pártot érő bírálat. Véleménye szerint a szocializmus
felépítése Magyarországon az egypártrendszer keretei között
képzelhető el, de jogi szempontból ugyanakkor nem lehet kizárni a
többpártrendszer lehetőségét. Ami a hatalom kérdését illeti, az
MSZMP sikraszáll amellett, hogy a legkülönbözőbb erőket vonják be
annak gyakorlásába, s emellett a pluralizmusnak, a sokszínűségnek a
szocializmus érdekeit kell szolgániuk, nem pedig ellene hatniuk. -
Karpicsev emlékeztet arra, hogy Grósz Károly nemrég vált meg
miniszterelnöki tisztségétől: ,,Most már minden erőmet a pártmunkára
koncentrálhatom,, - jelentette ki a Pravdának az MSZMP főtitkára.

    Berecz János a Pravdának nyilatkozva a pártirányitás megujúló
módszereiről, a nemzeti összefogás megteremtésének jelszaváról
beszélt, nem rejtve véka alá a pártból történő kilépéseket sem, de
megítélése szerint e jelenségtől nem kell tartani.

    - A Politikai Bizottságon belül egységesen az a vélemény alakult
ki, hogy szükség van a politikai intézményrendszer reformjára -
jelentette ki a Pravdának nyilatkozva Pozsgay Imre. - Igen,
egyetértek azzal, hogy a párt bizonyos válságot él át, ugyanis nem a
megfelelő mértékben segítette elő a változások folyamtát a
társadalomban. Ezzel összefüggésben két politikai kérdés merül fel.
Az egyik szerint a vezetés diktatúráját a vélemények pluralizmusával
kiegészített demokratikus jogrendszer váltja fel. A párt vezető
szerepe nem deklarációkban, lózungokban nyilvánul meg, s nem tartom
szükségesnek az alkotmányban rögzíteni a pártnak a társadalom
életében játszott vezető szerepét. Ami a többi pártot illeti, nekem
az a véleményem: a többpártrendszer elkerülhetetlen, csak az időpont
lehet még kérdéses. - Pozsgay Imre ezt követően a gazdasági refom
szükségesséről beszélt, majd az alternatív mozgalmakkal kapcsolatos
kérdésre válaszolva megállapította: a párton belül nincs bizalom
irányukban. A politikai válság veszélye azonban nem az alternatív
csoportok felől fenyeget. Nem hiszem például azt, hogy hazánkban
lennének a restaurációra gondoló erők. Az embereknek van mit
veszteniük. Megítélésem szerint az érdekek harcáról van szó.(folyt.)


1989. január 30., hétfő 11:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyarország - Pravda (3. rész)

A Pravda tudósítója felvetette azt is, hogy a párt- és állami
vezetésben korábban is részt vevő emberek látták-e a jelenleg éles
bírálatokat kiváltó negatív jelenségek közeledését? - Sok mindent
láttam s nem kevésszer bevertem a fejem - válaszolta Pozsgay Imre,
utalva arra, hogy egykor ,,Fordulat és refomr,, címmel dokumentumot
dolgozott ki: a Politikai Bizottságban figyelmeztetést kapott érte,
most viszont a dokumentumban megfogalmazott gondolatok az új akciók
platformjává váltak.

    Az alternatív csoportok működéséről beszámolva a hétfői Pravda a
magyar társadalom realitásának minősíti meglétüket, utalva arra,
hogy a hozzájuk való viszony a legutóbbi KB-ülésnek is témája volt.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Nyugaton nagy figyelemmel kísérik e
csoportok létrejöttét, hiszen ezekben látják a leendő s az MSZMP
számára konkurenciát jelentő politikai pártok magvát.

    A Pravda tudósítója beszámol az alternatív mozgalmak
képviselőivel megtartott találkozójáról, amelyen a televízió is
megjelent, s a sajtó hírt adott róla, talán nem is annak jelentősége
miatt: valószínűleg ezzel akarták jelezni az alternatív mozgalmak
elismerésének tényét a szocialista demokrácia fejlesztésének keretén
belül. Nagyon érdekes beszélgetés sikeredett, amelyen egy szó sem
hangzott el a párttal és a kormánnyal való esetleges
konfrontációról. Sőt, amikor a kisgazdák képviselőinek egyenesen
feltettem ezt a kérdést, úgy tűnt, hogy a beszélgetőpartnerek meg is
haragudtak. Nyilvánvaló, hogy én nem vagyok honfitársuk, s az
őszinteség mértéke itt láthatólag más volt - állapítja meg
tudósításában Karpicsev, a beszélgetés alapján utalva egyebek között
a parlament feloszlatását szorgalmazó követelésekre, az MDF
tevékenységére is. A Pravda tudósításában végezetül emlékeztet arra,
hogy a kisgazdák nem tekintik megszüntnek pártjukat, akárcsak a
szociáldemokrata párt, amelynek vezetősége úgy foglal állást, hogy a
pártot 1956-ban nem oszlatták fel.+++


1989. január 30., hétfő 11:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javitás a Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü hirre

Mai SK0029, MTIK1030 sz. -- Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü
-- hirünk 1. bek. 7. sorában a név és a szöveg helyesen:

    ... ,,nem történt semmi.,, - Anatolij Karpicsev, a Pravda egyik

vezető munkatársa ... ---------- -------


--------


1989. január 30., hétfő 16:49


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD