|
|
 |
|
 |
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent
tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti
tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest
bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a
gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek
előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a
szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s
sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya.
A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már
húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus
felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a
piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a
szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új
emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt
főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották
a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig
emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a
gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk
tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a
pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget
kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a
nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is
hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban,
vagy eluralkodott a káosz?
A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja
maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében
a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal,
Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a
parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és
szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|