|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (1. rész)
|
1989. január 29., vasárnap - Miként már jelentettük az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában.
Kérdésekre válaszlva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai
rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem
szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös
politikai ,,miniválságban,, Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban
1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták.
A megitélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések.
Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások
alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy
oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni
felkelésnek.
- A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset
mondani- folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor
tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek
esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném
hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a
történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az
a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak
minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a
párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont
az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét.
Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem
1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz a
1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista
modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a
működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett,,.
A többpártrendszerről szólva elmondotta:
- Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is.
Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy
melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek.
(folyt.köv.)
1989. január 29., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|