|
|
|
|
Történelmi utunk - Az MSZMP KB történelmi albizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével pénteken ülést tartott az a történelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társadalom és a gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődésének elemzésére életre hívott munkabizottság részeként tevékenykedik. A munkabizottság megalakulását az 1988-as májusi országos pártértekezlet határozta el, hogy átfogó módon, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP által megtett történelmi-politikai utat, s ezzel járuljon hozzá a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatához. Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül neves szakértők is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas dokumentumot, amelyet Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője terjesztett elő. A történelmi-politikai tanulmány sokoldalúan elemzi a felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar Kommunista Párt szerepét, a koalició jelentőségét az újjáépítésben és a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tár fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és ellentmondásairól. A rendkívül élénk vita részvevői - Csáky Csaba, Huszár István, Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdu Tibor és Radics Katalin - hozzászólásaikban utaltak arra, hogy hasonló színvonalú történelmi-politikai dokumentum az MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970-es és az 1980-as évek folyamatait, bemutatva a társadalomban jelentkező gazdasági, szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, és feltárva azok kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a közelmúlt értékelésében, így az is, milyen erők hatására következett be a fordulat 1988 májusi pártértkezleten. A hozzászólók hangsúlyozták: az MSZMP-nek radikálisan, egyszer s mindenkorra szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával, őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a nemzet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI. században. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|