|
|
 |
|
 |
A Bős-Nagymarosi ad hoc bizottság idei programja (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Elkészült az Országgyűlés által tavaly életre hívott Bős-Nagymarosi ad hoc bizottság idei programja, amely a vízierőmű építésével kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyomon követni. A húsz tagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, akkor alakult meg, amikor a Parlament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíztisztítási program megvalósítása után indulhat. E szempontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizottság, s tapasztalatairól időről időre beszámol a Parlamentnek.
Amint dr. Berdár Béla országgyűlési képviselő, a bizottság
elnöke Kruppa Gézának, az MTI munkatársának elmondta: a testület a
beruházással kapcsolatban biztosítja a parlamenti nyilvánosságot,
ami garanciát jelenthet, hogy a vízierőmű a lehetőség szerint a
legkisebb mértékű környezeti károsítás árán épüljön fel, illetve
működjék. Ennek érdekében a bizottság idei feladatai közé tartozik a
szennyvíztisztítási program megvalósulásának vizsgálata is. A
bizottság felkérte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztériumot, állítson össze jelentést e program végrehajtásáról,
s vegye föl ez ügyben a kapcsolatot a csehszlovákiai építőkkel, hogy
tájékozódhassék az ottani munkákról. Mindezek a kérdések a bizottság
februárban sorra kerülő első idei ülésén szerepelnek majd a
napirenden. Nyáron a testület Győr-Sopron megyében kihelyezett ülést
tart, hogy a helyszínen ellenőrizze, milyen hatással van az
Öreg-Dunára az építkezés. Fontos feladat ugyanis, hogy a Duna ezen a
szakaszán megőrizze határfolyó jellegét, s a vize ne károsodjék. A
vizsgálat kiterjed majd a Szigetközre, illetve arra, milyen
módszerekkel óvják e tájat a környezetkárosító hatásoktól. Ellenőrzi
a bizottság azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztése mennyire áll
összhangban a beruházással. A vizsgálatok kiterjednek a munkálatok
pénzügyi hátterére; ellenőrzik, milyen ütemezésben mennyi anyagi
forrás áll rendelkezésre a környezet megóvását szolgáló járulékos
beruházásokra. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|