Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Vita vagy vagdalkozás?

A viták hónapjait éljük, ami önmagában is örvendetes, hiszen a
viták felszínre hozzák a különböző nézeteket, és okkal remélhetjük,
hogy a nézetek megismeréséből és ütköztetéséből végülis sikerül
valamilyen megegyezésre jutni. Miután elszoktunk a nyilvános
polémiától, az éles megfogalmazás meghökkentést vált ki. Így is
lehet, így is szabad? Nemegyszer sértegetéssel, személyeskedéssel?
Miért ne. Csak éppen azon érdemes elgondolkodni, hogy az ilyen
csatározásoknak mi a haszna.

    A közéletben megjelenő valamennyi új szerveződés,
érdekképviseleti vagy politikai szervezet, mozgalom célként
fogalmazza meg, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgálja.
Egyik sem kiván anarchiát, netán gazdasági-társadalmi katasztrófát.
Józan ésszel aligha tételezhetjük fel, hogy bárkinek is érdeke lenne
a "minél rosszabb, annál jobb" állapotba süllyedés. Az is
nyilvánvaló, hogy a széthúzás, a különböző törekvések kategórikus
elvetése semmire sem kínál megoldást. Ismerjük meg egymást, és
keressük a kapcsolódási pontokat. Nem könnyü feladat. Részben a
kölcsönös bizalmatlanság miatt.

    A bizalmatlanság forrása, hogy néhány alternatív szervezet,
egyelőre kimunkált program nélkül, rendre az MSZMP szerepét
kérdőjelezi meg, és nem egészen világos, hogy mit értenek a hatalom
megosztásán, milyen felelősséget vállalnak példának okáért a
gazdaság átalakításából. Megnyilvánulásaik központi kérdése: a
többpártrendszer, jogállamiság, a Parlament szerepe, másszóval a
politikai intézményrendszer gyökeres átalakítása. S persze a múlt
bírálta. Miközben a párt ugyancsak meghirdette az intézményrendszer
reformját, ennek jogi szavatolását immár több új törvény megalkotása
és továbbiak előkészítése jelzi, formálódik az új Alkotmány, az
Országgyűlés téli ülésszakán az igazságügyminiszter a
párttörvény-tervezetének augusztusig történő kidolgozását ígérte.
(Az MSZMP és az MDF képviselői között január 20-án rendezett
kerekasztal beszélgetésen éppen az MDF részéről hangzott el, hogy az
átalakítás már-már kapkodó, másszóval korántsem vádolható most a
"hatalom" lassúsággal.) (folyt.)


1989. január 26., csütörtök 14:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Vita vagy vagdalkozás? 2.

Azt a fölismerést, mely szerint a gazdasági reform
kiteljesedését gátolta az intézményrendszer megcsontosodása, illetve
a kívánatosnál kisebb módosítása, gyakorlati lépések követték. A
párt a múlt mélyreható, hiteles elemzését határozta el, mert el akar
határolódni mindattól, ami hibásnak bizonyult. Maga a pártmozgalom
is változóban van, ennek is ismertek a tényei. Azaz: számos
kapcsolódási pont kínálkozni a politika színterén. A versenyhelyzet
nyilvánvaló. De lehet-e csak a politikai pluralizmus
érvényesüléséért, a társadalmi demokráciáért versengeni? Mozdul-e,
változik-e csak ettől a gazdaság?

    Javulnak-e általa az életkörülmények? A múlt bármilyen alapos
elemzése sem mentesít a múlt gazdasági következményeitől. Hosszan
vitázhatunk a terhek megoszlásáról. Bizonyos, hogy a lakosság és az
érdeképviseleti szervezetek az életszínvonal romlását tapasztalják,
a terhek megosztásának mai gyakorlatát igazságtalannak érezvén. A
gazdálkodó vállalatok jelentős része ugyancsak a terhek növekedését
panaszolja, a költségvetés viszont mind szűkebb erőforrásokat
birtokol. Az ellentmondás, a feszültség aligha tagadható. De van-e
feloldására mód? A kormányzat kinyilvánította következetességét.
Bármilyen jogosak is a követelések, engedékenységre, meghátrálásra
nincs lehetősége. "A kormánynak nincs hová hátrálnia" - mondta a
miniszterelnök. Csak a termeléstől, a hatékonyságtól remélhetünk
pótlólagos forrásokat.

    Vitáinkban mintha erről kevesebb szó esne. Félő, hogy az
eszmecserék illúziót táplálnak, a gazdasági bajok orvoslására arra
alkalmatlan terápiát hirdetve. A jogos követelések puszta
ismételgetése - a gazdasági realitások figyelmen kívül hagyásával -
patthelyzetet teremt. Végül is hitelüket vesztik a követelések
képviselői, és gyakorlati támogatás nélkül marad a gazdasági
kibontakozás is. Marad a parttalan vita, vagdalkozással tarkítva,
ami lehet roppant izgalmas, persze, de jutunk-e előbbre általa?

    (MTI-Press)


ág/pé M. D.


1989. január 26., csütörtök 14:45


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD