|
|
|
|
Vita vagy vagdalkozás?
|
A viták hónapjait éljük, ami önmagában is örvendetes, hiszen a viták felszínre hozzák a különböző nézeteket, és okkal remélhetjük, hogy a nézetek megismeréséből és ütköztetéséből végülis sikerül valamilyen megegyezésre jutni. Miután elszoktunk a nyilvános polémiától, az éles megfogalmazás meghökkentést vált ki. Így is lehet, így is szabad? Nemegyszer sértegetéssel, személyeskedéssel? Miért ne. Csak éppen azon érdemes elgondolkodni, hogy az ilyen csatározásoknak mi a haszna. A közéletben megjelenő valamennyi új szerveződés, érdekképviseleti vagy politikai szervezet, mozgalom célként fogalmazza meg, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgálja. Egyik sem kiván anarchiát, netán gazdasági-társadalmi katasztrófát. Józan ésszel aligha tételezhetjük fel, hogy bárkinek is érdeke lenne a "minél rosszabb, annál jobb" állapotba süllyedés. Az is nyilvánvaló, hogy a széthúzás, a különböző törekvések kategórikus elvetése semmire sem kínál megoldást. Ismerjük meg egymást, és keressük a kapcsolódási pontokat. Nem könnyü feladat. Részben a kölcsönös bizalmatlanság miatt. A bizalmatlanság forrása, hogy néhány alternatív szervezet, egyelőre kimunkált program nélkül, rendre az MSZMP szerepét kérdőjelezi meg, és nem egészen világos, hogy mit értenek a hatalom megosztásán, milyen felelősséget vállalnak példának okáért a gazdaság átalakításából. Megnyilvánulásaik központi kérdése: a többpártrendszer, jogállamiság, a Parlament szerepe, másszóval a politikai intézményrendszer gyökeres átalakítása. S persze a múlt bírálta. Miközben a párt ugyancsak meghirdette az intézményrendszer reformját, ennek jogi szavatolását immár több új törvény megalkotása és továbbiak előkészítése jelzi, formálódik az új Alkotmány, az Országgyűlés téli ülésszakán az igazságügyminiszter a párttörvény-tervezetének augusztusig történő kidolgozását ígérte. (Az MSZMP és az MDF képviselői között január 20-án rendezett kerekasztal beszélgetésen éppen az MDF részéről hangzott el, hogy az átalakítás már-már kapkodó, másszóval korántsem vádolható most a "hatalom" lassúsággal.) (folyt.)
1989. január 26., csütörtök 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|