|
|
|
|
A Hévizi tó jövője - Munkásgyülés Ajkán (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - Ezerötszáz aluminiumipari dolgozó részvételével tartott munkásgyűlésen vitatták meg hétfőn az ajkai sportcsarnokban, milyen hatása van a nyirádi bauxitbányának, illetve az ott feltétlenül szükséges karsztviz-kiemelésnek a Hévizi tóra. Jelen voltak a gyűlésen az érintett minisztériumok képviselői, s a Hévizi Tóvédő Egyesület tagjai is. Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója arról számolt be, hogy a 22 ezer embert foglalkoztató tröszt 1988-ban 215 millió dollár nettó devizahozammal járult hozzá az ország fizetőképességének javításához. A magyar aluminiumipar azonban, e kiváló eredmények ellenére, sem kapja meg azt az erkölcsi elismerést, amelyre pedig joggal igényt tartana. A munkáját ugyanis beárnyékolja az, hogy a közvélemény a nemzeti kincsnek számitó Hévizi tavat félti a bauxitbányászattól. A vezérigazgató tényeket sorolt fel e véleménye szerint megalapozatlan nézetek ellenében. Mikor a tudomány jelezte - mondotta többek között -, hogy szoros összefüggés van a karsztvizszint és a Hévizi tó vízhozamának csökkenése között, a nyirádi bányában megszüntették a vizkiemelés növelését, majd jelentős csökkentést rendeltek el. Tavaly már a korábbi 305 helyett 230, az idén pedig csak 220 köbméter vízet emeltek, illetve emelnek ki percenként a bányából, s betartják az egyéb ezzel kapcsolatos előirásokat is. Mindez nagy gazdasági áldozattal járt, mert le kellett mondani 10 millió tonna jó minőségü bauxit felszinre hozásáról. Felszólaltak a munkásgyülésen a Hévizi Gyógyfürdő-kórház képviselői is. Ők azt hangoztatták, hogy a vizkiemelés mérséklése ellenére tovább csökken a gyógytó vízhozama és a szükséges 450 helyett a másodpercenkénti utánpótlás nem éri el a 300 litert sem. Ugyanakkor csökkent a viz hőmérséklete, szulfittartalma és a rendkivül fontos kénbontó baktériumok hasznos tevékenységében is változás tapasztalható. Gondot okoz az is, hogy a korábbi 2 nap helyett ma már csak 4 és fél nap alatt cserélődik ki a tó vizkészlete, s ez az egyensuly további megingásához vezethet. Más hozzászólók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy mindezek ellenére a Hévizi tóval kapcsolatban ma még túlzás természeti katasztrófáról beszélni, bár ugyanakkor ők sem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy megfelelő intézkedések nélkül a helyzet hamarosan valóban kritikussá válhat.(folyt.köv.)
1989. január 23., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|