|
|
 |
|
 |
MSZMP-MDF vita (2. rész)
|
Madarász Tibor, az ELTE államigazgatási jogásza úgy vélekedett,
hogy Magyarországon az új, kialakítandó társadalomirányítási
modellben lehetőség van a polgári demokratizmus
intézményrendszerének meghaladására. Így a valódi népi demokrácia
lehetőséget adhat a közvetlen demokrácia gyakorlására, illetve a
végrehajtó apparátus társadalmi ellenőrzésére. A választások
előrehozatalától azonban óvott. Felhívta a figyelmet arra: a
társadalom csak most kezd megszerveződni. Időt kell hagyni arra,
hogy az újonnan alakult szervezetek hathassanak a tömegekre. Néhány
hónapra az MSZMP-nek is szüksége van a talpraálláshoz - mondta.
Fabriczki András, az MSZMP XIX. kerületi bizottságának titkára
is arra helyezte a hangsúlyt, hogy tudni kell, mi között van
választási lehetőség. Az öndefiniálás kötelezettsége az MSZMP-re is
vonatkozik - állapította meg.
Forgács Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese
szerint az utópisztikus szocialista felfogással való szakítás
mellett továbbra is egyfajta szocialista irányban kell gondolkodni,
és - bár a szocializmus fogalma valóban igen nehezen határozható meg
- át lehet venni az európai baloldal hagyományos alapelveit.
Andics Jenő, az MSZMP Társadalompolitikai Osztályának vezetője
hangsúlyozta: a társadalommal kell párbeszédet folytatni, s a
társadalomnak kell eldöntenie, hogy van-e hitele az MSZMP-nek. A
társalmi intézményeknek is meg kell újulniuk ahhoz, hogy képesek
legyenek a párbeszédre. Most valóban gyors ütemű az átalakulás. A
sietségnek az az oka, hogy korábban elmulasztották megtenni a
szükséges lépéseket. A párttagok azonban - és a májusi
pártértekezlet ezt megmutatta - képesek voltak közvetíteni a
társadalom elégedetlenségét. Megfontolt, de dinamikus haladásra van
szükség - mondta Andics Jenő. Nem elég csak elméleti modellekben
gondolkodni. Az új mozgalmaknak ki kell dolgozniuk konkrét
gazdasági, kultúrpolitikai és többi programjukat ahhoz, hogy az
állampolgár valóban választási helyzetbe kerülhessen.
Andics Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a mai helyzet
indulatokkal terhes, az indulatok lecsillapításához pedig idő kell.
Fölvetette: próbatétel lehet március 15-e - az tudniillik, van-e mód
arra, hogy az MSZMP együtt ünnepelje meg ezt a napot a többi
demokratikus szervezettel. Csurka István író az MDF nevében ezt
visszautasította, hivatkozva a hatalom korábbi föllépésére a március
15-ét megünneplőkkel szemben. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|