Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

MSZMP-MDF vita (1. rész)

1989. január 20., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról - a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmusról - folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette.

Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára
a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom
érdektagolt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik.
Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje
érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát.

    Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének
tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus
sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre.
Magyarországon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. A
politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre
van szükség, de az ehhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk.

    Katona Béla, a budapesti pártbizottság titkára a párt változó
arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak
annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról - mondta, és
hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a
demokratikus változások mellett.

    Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek
alkalmasnak kell lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de
az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. Ennek érdekében a
lajstromos választási rendszer irányába kell lépni - hangoztatta.

    Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója
megállapította: az egypártrendszert természetellenes
közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt
fizeti a legnagyobb árat. Nem kell félni a többpártrendszertől, mert
az az MSZMP-ből is felszínre hozza a legjobb erőket. Szerinte
azonban jelenleg nincs az országban olyan hatékony politikai erő,
amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása.
(folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 20:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP-MDF vita (2. rész)

Madarász Tibor, az ELTE államigazgatási jogásza úgy vélekedett,
hogy Magyarországon az új, kialakítandó társadalomirányítási
modellben lehetőség van a polgári demokratizmus
intézményrendszerének meghaladására. Így a valódi népi demokrácia
lehetőséget adhat a közvetlen demokrácia gyakorlására, illetve a
végrehajtó apparátus társadalmi ellenőrzésére. A választások
előrehozatalától azonban óvott. Felhívta a figyelmet arra: a
társadalom csak most kezd megszerveződni. Időt kell hagyni arra,
hogy az újonnan alakult szervezetek hathassanak a tömegekre. Néhány
hónapra az MSZMP-nek is szüksége van a talpraálláshoz - mondta.

    Fabriczki András, az MSZMP XIX. kerületi bizottságának titkára
is arra helyezte a hangsúlyt, hogy tudni kell, mi között van
választási lehetőség. Az öndefiniálás kötelezettsége az MSZMP-re is
vonatkozik - állapította meg.

    Forgács Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese
szerint az utópisztikus szocialista felfogással való szakítás
mellett továbbra is egyfajta szocialista irányban kell gondolkodni,
és - bár a szocializmus fogalma valóban igen nehezen határozható meg
- át lehet venni az európai baloldal hagyományos alapelveit.

    Andics Jenő, az MSZMP Társadalompolitikai Osztályának vezetője
hangsúlyozta: a társadalommal kell párbeszédet folytatni, s a
társadalomnak kell eldöntenie, hogy van-e hitele az MSZMP-nek. A
társalmi intézményeknek is meg kell újulniuk ahhoz, hogy képesek
legyenek a párbeszédre. Most valóban gyors ütemű az átalakulás. A
sietségnek az az oka, hogy korábban elmulasztották megtenni a
szükséges lépéseket. A párttagok azonban - és a májusi
pártértekezlet ezt megmutatta - képesek voltak közvetíteni a
társadalom elégedetlenségét. Megfontolt, de dinamikus haladásra van
szükség - mondta Andics Jenő. Nem elég csak elméleti modellekben
gondolkodni. Az új mozgalmaknak ki kell dolgozniuk konkrét
gazdasági, kultúrpolitikai és többi programjukat ahhoz, hogy az
állampolgár valóban választási helyzetbe kerülhessen.

    Andics Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a mai helyzet
indulatokkal terhes, az indulatok lecsillapításához pedig idő kell.
Fölvetette: próbatétel lehet március 15-e - az tudniillik, van-e mód
arra, hogy az MSZMP együtt ünnepelje meg ezt a napot a többi
demokratikus szervezettel. Csurka István író az MDF nevében ezt
visszautasította, hivatkozva a hatalom korábbi föllépésére a március
15-ét megünneplőkkel szemben. (folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 20:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP-MDF vita (3. rész)

Az MDF ideiglenes elnökségének tagja, Bíró Zoltán a cselekvés
sürgető kötelességéről szólt: nemcsak gondolkodni kellene a
demokratikusabb intézményrendszer fejlesztésének lehetőségeiről egy
elmélyült válság közepette, hanem az intézményeknek már működniük is
kellene. Az MDF, amely egy szellemi koalícióként határozza meg
önmagát, a politikai koalíciónak nem látja a feltételeit. A
következő egy-két éves időszakban a felezővonalnak az országgyűlési
választásokat tartva, tárgyalásokat javasolt, amelyeken a felek
tisztázhatják: milyen politikai formákban gondolkodnak, hogyan
képzelik az ország jövőjét.

    Kifejtette, hogy az MSZMP-t az új demokratikus szervezet
kétarcúnak látja. Egyik arca azt mutatja, hogy komolyan veszi a
demokratizálódást, s ez azt jelenti, hogy képes lemondani a hatalmi
monopóliumról; a másik nemigen gondolja komolyan a demokratikus
változásokat, mert nem akar lemondani monopóliumairól, s ezekkel
együtt a megrögződött stílusjegyeiről, módszereiről,
eszközrendszeréről. Ezért az MSZMP-nek határozottabban kellene új
arculatát megmutatnia a társadalomnak - mondotta Bíró Zoltán.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma nem látnak kormányképes erőt az
alternatív szervezetek, csoportosulások, pártcsírák között.

    Szabad György történész felsorolta azokat a pontokat, amelyekben
az MDF és az MSZMP egyetérthet: mindkét szervezet a közösség
boldogulását akarja, a válságból kiutat keres, az anarchia
elhárítására törekszik, s ellentmond annak az elvnek, hogy a
közösség életét valaha ismét a diktatúra szabályozza.

    Csengey Dénes író rámutatott arra, hogy a sztálini, egyközpontú
hatalomgyakorlási modell történelmi vereséget szenvedett, mert nem
tudta megállítani a gazdasági süllyedést, a népesség-fogyást, az
elszegényedést, nem tudott lényegi befolyást gyakorolni a határon
túli nemzeti kisebbség sorsára. Ugyanakkor nem szenvedett politikai
vereséget, nem lévén intézményesült ellenzék, amelytől ezt
elszenvedhette volna. Szerinte a kiegyezés abban állhat, hogy a párt
demokratikus reformszárnya tudomásul véve e történelmi vereséget,
levonja ennek konzekvenciáit. Egyszerre és határozott lépéseket kell
tennie egy olyan politikai szisztéma kialakítása felé, amely a
hatalmat és vele a politikai felelősséget megosztja. (folyt.köv.)


1989. január 20., péntek 20:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MDF-MSZMP vita (4. rész)

A kerekasztal-beszélgetés során többször felvetődött a jelenlegi
országgyűlés szerepe, tevékenysége, amelyet az MDF ideiglenes
elnökségének tagjai - tagságuk véleményére is hivatkozva - nem
látnak kielégítőnek. A Parlament már nem tükrözi a mai politikai
helyzetet sem, hiszen a közéletben jellegzetes új politikai erők
vannak jelen - mutatott rá Für Lajos történész. Szerinte a magyar
demokrácia vízválasztója, határvonala egy új választás, új
országgyűlés összehívása. Ezzel visszanyerhetné az Országgyűlés a
rangját, legmagasabb közjogi funkcióját - a ,,szavazógép,, szerep
helyett - mondotta.

    Az elnökség tagjai közül többen lassúnak értékelték az
elmozdulást a valódi népképviselet irányába. Elismerték ugyanakkor,
hogy jelentős kezdeti lépésnek tekinthető a nyilvánosság kibővülése.
Sólyom László jogász megjegyezte, a törvénytervezetek feletti
társadalmi vitákban már megvalósult bizonyos koalíció is: a Hazafias
Népfront, a párt, az alternatívnak nevezett szervezetek egyaránt
tettek - utóbb be is épített - javaslatokat; az új alkotmány
tervezetének előkészítésében pedig már együttműködés is létrejött. A
hatalomgyakorlás régi rutinja miatt a - mégoly új szellemű -
törvények gyakorlati működtetése terén viszont még mindig folyik a
harc - mutatott rá.

    Fekete Gyula író a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a
koalíció történelmi szükségességével egyetért, de közeli
megvalósítására lehetőséget még nem lát.

    Az MDF ideiglenes elnökségének tagjai rámutattak: a szervezet
programja a márciusi kongresszusra elkészül. Arra a kérdésre
válaszolva, hogy párt lesz-e az MDF, Bíró Zoltán kifejtette, hogy
nem kíván az lenni, továbbra is szellemi koalíció marad. Ha a
kongresszus mégis másként döntene, akkor viszont van kész
pártalapszabály-tervezete is - tette hozzá Lezsák Sándor. (MTI)


1989. január 20., péntek 20:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD