|
|
 |
|
 |
Osztrák autókereskedelem
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. január 20. péntek (MTI-TUD) - Az osztrák autókereskedők arra számítanak, hogy forgalmuk idén is tovább növekszik, de ebben nem nagy része lesz a használt nyugati személykocsik iránti magyar keresletnek. Ezt közölték Bécsben a gépkocsikereskedők és -javitók szakmai szervezetének vezetőségi ülése után, amelyen a testület megvitatta a tavalyi év eredményeit és az ezévi kilátásokat.
Sajtóértekezleten a szervezet vezetője, Eduard Leischko
elmondta: tavaly Ausztriában az új személyautók és kombik eladási
forgalma 4,1 százalékkal emelkedett, meghaladta a 253 ezer darabot,
ez évben pedig becslések szerint a darabszám 255 ezerre növekszik.
Hasonlóan kedvező az irányzat a használt autók üzletágában is, amely
a múlt évben 2 és fél százalékkal tudta emelni forgalmát.
Az autókereskedelem azonban nem fűz nagy várakozásokat a
használt nyugati kocsik magyarországi beviteli vámcsökkentésének
hatásaihoz, mert Ausztriában az árszinvonal adózási okok miatt
általában magasabb, mint a szomszédos NSZK-ban, és a magyarok
nagyrésze valószinűleg ott bonyolítja le vásárlásait. Hogy az új
üzleti lehetőségek mégse maradjanak egészen kihasználatlanul, egyes
osztrák kereskedők azt tervezik, hogy a nyugatnémet autópiacon
szerzik be a hazainál olcsóbb használt gépkocsikat, s ezeket adják
majd tovább a magyar vevőknek.
Az autókereskedelmi szervezet tanácskozásán szó volt arról is,
hogy az ausztriai személyautó-kereslet 1988-ban eltolódott a nagyobb
teljesítményű kocsik irányában, s ezzel a 32 százalékos
többletérték-adó (Mehrwertsteuer) nélkül számított átlagos eladási
árak 120 ezerről 130 ezer schillingre növekedtek. Az új kocsik
osztrák piacát továbbra is a nyugatnémet gyártmányok uralják csaknem
48 százalékos aránnyal, mögöttük a japánok állnak 33 százalékkal, a
maradékon pedig főleg a francia és az olasz szállítók osztozkodnak.
A tavaly eladott autók közül minden negyedik volt dizelmotoros.
Az osztrák autókereskedők változatlanul követelik, hogy a
személyautók túl magasnak ítélt 32 százalékos többletérték-adóját a
kormányzat csökkentse 20 százalékra - mondta a sajtóértekezleten
vezetőjük, Eduard Leischko. +++
1989. január 20., péntek 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|