|
|
|
|
Áprilisra összehívták a KISZ XII. kongresszusát (2. rész)
|
A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célu feladatokra - ebben 20 millió a kongresszusi alap -, 84 millió forintot szán a központi bizottság költségeire, 55 millió forint jut az uttörő szövetségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók közül többen kételyeiket fejezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a müködéshez, a fennmaradáshoz. Volt, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösszegü ,,optimista,, változat mellett készüljön egy ,,pesszimista,,, a legrosszabb bekövetkezésére is számító variáció. Mások azt szorgalmazták, hogy a megyék költségvetési támogatását növeljék, de akadtak olyanok is, akik inkább a tartalékalap bővítését javasolták a megyei apparátusok támogatása helyett. Jónéhány felszólaló tételesen, számszerű adatokkal alátámasztva fejtette ki, milyen húsba és zsebbe vágó lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a felosztott költségvetési támogatás a helyi szinteken, akárcsak a fennmaradáshoz is elegendő legyen. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első titkára is hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségvetési támogatáscsökkentés mellett minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költségvetés felosztását a jelenlegi vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktura alapján hajtja-e végre. Javasolta: adják meg a megyei KISZ bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek melyik létesítményüktől válnak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, az ifjusági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanak le, mennyi pénzt fordítanak a politikai feladatokra és mennyit tartalékolnak a váratlan helyzetek megoldására. A KISZ szervek és intézmények, valamint az Uttörők Szövetsége költségvetésének megszavazásakor némi bonyodalom támadt. Először ugyanis arról a két javaslatról döntöttek, hogy a megyei szervek költségvetési támogatását vagy pedig a tartalékalapot növeljék. Harmadszorra sikerült dönteni: egy szavazattal ugyan, de a tartalékalap növelését támogatók győztek. (folyt.köv.)
1989. január 13., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|