|
|
|
|
Országgyűlés (48. rész)
|
x x x Korom Mihály sajtótájékoztatója Korom Mihály, az ügyrend kidolgozására létrehozott ad hoc bizottság vezetője és egyik tisztségviselője, Bogdán Tibor sajtótájékoztatón ismertette, hogy milyen tartalmi változásokat hozhat a módosított ügyrend. Korom Mihály jelentős előrelépésnek ítélte az ügyrend korszerűsített változatának elfogadását. Példaként kiemelte, hogy ezentúl az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására a Parlament létrehoz egy jelölő bizottságot, amely új intézmény, a magyar parlamentarizmus történetében még nem volt ilyen. A jelölő bizottság javaslatokat kap majd az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától, és konzultál a képviselőkkel. A kettős jelölés lehetősége is fennáll, de az ügyrendben ezt külön nem szabályozták - mondotta. Politikailag rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kommunista frakció mellett létesülhetnek más csoportosulások is a Parlamenten belül, mint amilyen éppen a sajtótájékoztató előtt nem sokkal bejelentett agrár-frakció, illetve a nem kommunista képviselők csoportja. Kiemelte, hogy van ugyan olyan képviselő is, aki ezt a ,,kapunyitást,, zsákutcának tekinti, de az ad hoc bizottság vezetőjének álláspontja: ha ezek a csoportok felelősen dolgoznak, feltétlenül előreviszik az Országgyűlés egész tevékenységét. Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy elképzelhetőnek tartja az elmúlt években elrendelt zárt ülések jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát. Bogdán Tibor arra a kérdésre, hogy mi történjen ügyrendi hibák esetén, elmondotta: kisebb jelentőségű kérdésekben elkerülhetetlen, hogy ilyen történjen. Viszont elképzelhetetlen, hogy egy döntés valójában ne szülessen meg, de határozatként mégis kimondják. Megvizsgálják és kialakítják annak lehetőségét is, hogy a bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit az érdeklődők, s így a nem bizottsági tag képviselők számára is hozzáférhetővé tegyék. Végezetül Korom Mihály kiemelte, hogy a sajtónak sokat köszönhet az ügyrend átalakításával foglalkozó bizottság s a Parlament is. Az, hogy a Házszabályok témaköre nem maradt a Parlament falai között, s hogy a közvélemény is betekinthetett ebbe a folyamatba, a parlamenti munka korszerűsödését szolgálta - állapította meg. x x x (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 21:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|