|
|
|
|
Országgyűlés (46. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a feddhetetlenség ------------- követelménye tárgyában az igazságügyminiszterhez intézett kérdést: mit tartalmaz a feddhetetlenség fogalma, s szükség van-e ennek - a szerinte túlhaladott - politikai kategóriának a fenntartására. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában hangsúlyozta: a feddhetetlenség bizonytalan, túlhaladott intézmény, különösebb jelentősége nincsen, ezért már politikai döntés született arra , hogy ezt a kategóriát meg kell szüntetni. Olyan gyakorlatot kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy nagyon szűk körben bizonyos, az állampolgárok politikai megbízhatóságával kapcsolatos információkhoz hozzá lehessen jutni. Ez a világon mindenhol bevett gyakorlat - mondotta -, s nem sérti az állampolgárok jogait általában. Jelenleg azonban nincs még hatályon kívül helyezve a feddhetetlenségről rendelkező jogszabály, mert eldöntésre vár, hogy milyen körben maradjon fenn az információkérés lehetősége, és az ezzel kapcsolatos eljárásokat milyen jogszabály tartalmazza. A szakemberek körében az a vélemény alakult ki, hogy egy, az állampolgárok által ellenőrizhető jogszabály megalkotása szükséges. Ennek kialakítására megkezdődött a tárcák közötti egyeztető munka. Villányi Miklós pénzügyminiszter - saját kezdeményezésére - újabb, az előzőt kiegészítő, választ adott az októberi ülésszakon Király Zoltán képviselő részéről elhangzott kérdésre a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában. Villányi Miklós elmondta: a fegyelmi vizsgálat megállapításai szerint jogtalanul fizettek ki lakásépítési és ehhez kapcsolódó támogatási összegeket a minisztérium dolgozóinak. A kedvezményezettek jóhiszeműek voltak, a jogtalan eljárás azonban súlyos károkat okozott a minisztériumnak. Számos fegyelmi felelősségrevonásra - köztük elbocsátásokra - került sor. Az adatokat átadták a Legfőbb Ügyészségnek, amely büntetőjogi vizsgálatot folytat. Villányi Miklós a minisztérium vezetése nevében elhatárolta magát a Lóránt utcai lakásépítésekkel kapcsolatos visszaélések elkövetőitől, ugyanakkor leszögezte: kiáll a jóhiszemű, vétlen kedvezményezettek mellett. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|