|
|
|
|
Országgyűlés (45. rész)
|
Ezután kérdések következtek: Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a lakosság devizáért ------------- történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. A képviselő elmondotta: a jelenlegi körülmények miatt a lakosság arra kényszerül, hogy fontos, tartós használati cikkeket ne Magyarországon, hanem külföldről, devizáért szerezzen be. A Magyarországon devizáért árusító üzlethálózat ugyanis nem készült fel a hazai vásárlók fogadására. A forgalom felfutását akadályozza az is, hogy ezekben a boltokban a magyar állampolgárok engedély nélkül csak 4000 forint értékű külföldi valutáért vásárolhatnak termékeket. Ennek következménye például az, hogy Ausztriában a lakosság mintegy 5 milliárd értékű schillingért vásárolt a múlt esztendőben tartós fogyasztási cikkeket. Ha ennek a pénznek csak a felét itthon költötték volna el, 2 százalékos kereskedelmi árrés mellett is 7 millió dollár értékű nyereség képződhetett volna a dollárért árusító boltokban. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a devizával kapcsolatos szabályozás a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. A minisztérium elsősorban annyit tehet, hogy gondoskodik a belföldi - forintért vásárolható termékek - kínálatának számottevő javításáról, s így járul hozzá a bevásárló turizmus csökkentéséhez. Emellett bővítik a devizáért árusító üzletek választékát is. Jelenleg 350 ilyen bolt működik Magyarországon, s mintegy 30 százalékos - igen magas - árréssel dolgoznak. A tárca olyan feltételeket kíván teremteni, hogy ezek a boltok csökkentsék az áraikat. A közeljövőben két, valutáért árusító nagyáruház megnyitását is tervezik. A Skála-Sztráda Tatabánya közelében - a Huma céggel - vegyesvállalatot alapítva már idén tavasszal megkezdi árúsítását konvertibilis valutáért. A másik ilyen áruházat valószínűleg Szegeden nyitják meg. Megvizsgálták a mélyhűtő berendezések hazai gyártásának lehetőségét is, mivel a lakosság elsősorban ezeket a cikkeket vásárolja Ausztriában. A jászberényi Lehel Művek képviselőitől azonban azt a tájékoztatást kapták, hogy a magas kamatok miatt egyelőre nincs lehetőség a mélyhűtő szekrények és ládák gyártókapacitásának fejlesztésére. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|