|
|
|
|
Országgyűlés (31. rész) Az ügyrendmódosítás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel
|
kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napirendi ----------------- pont előadója foglalta össze a délután 5 órakor folytatódó plenáris ülésen. Elmondta, hogy a tervezettel kapcsolatban számos olyan vélemény fogalmazódott meg, amely fontos kérdéseket érint ugyan, de konkrétan nem vonatkozik a Házszabályok módosítására. Ez a fokozott érdeklődés is azt jelzi, hogy a képviselők nagy fontosságot tulajdonítanak e kérdésnek. Ilyen általános, átfogó vita egyébként eddig csak a költségvetés tárgyalásakor volt. Sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani kell a képviselői munka lényegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügyrendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök felajánlotta segítségét, s kérte a képviselőket, hogy amennyiben úgy tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak bizalommal hozzá. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizsgálatot rendel el, s orvosolják a panaszokat. Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbítsák meg az ügyrendi bizottság mandátumát, annál is inkább, mivel március 31-éig a törvényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlansági indítvány kérdése, s ennek ügyrendi vonatkozásai is lesznek, ami továbbra is igényli a bizottság munkáját. Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Filló Pálnak az állandó bizottságok megalakulására vonatkozó javaslatát áttekintve a testület úgy döntött: tegyék lehetővé a bizottságok számára, hogy maguk tegyenek javaslatot elnökük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására. Ugyanakkor a tisztségviselőket a plénum válassza meg. A bizottság elvetette azt a javaslatot, hogy az állandó bizottságok választási procedúráját egy év múlva, a tapasztalatok birtokában ismételjék meg. Pontosította a bizottság a visszahívással kapcsolatos rendelkezést. Az új szövegezés szerint az Országgyűlés az általa megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint bármikor visszahívhatja. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 18:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|