|
|
|
|
Országgyűlés (26. rész)
|
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal ----------- elnökhelyettese, az ebédszünet utáni első felszólalóként, ,,nem élt vissza a képviselők türelmével,,: mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4-6 hónappal előre be kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a ,,törvényhozók házát,,. Javasolta, hogy az Országgyűlés elnöke tegye szóvá ezt az illetékeseknél. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin MGTSZ ------------- főkönyvelő-helyettese úgy vélekedett, hogy a Házszabály-tervezet nem nyújt elég garanciát az érdemi törvényhozói munka feltételeinek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket illetően, s nem szól megfelelő módon a képviselőcsoportok helyéről, szerepéről sem. Szóvá tette, hogy az Országgyűlés állandóan időzavarba, törvénytárgyalási és döntési kényszerbe kerül. A képviselő sokszor az újságból tudja meg, hogy milyen törvény tárgyalása várható. Vass Józsefné szerint a házszabályban kell rögzíteni: jelentsék be időben minden egyes törvényalkotó vagy törvénymódosító munka megkezdését, ennek indokait. A képviselőnő javasolta ezért, hogy módosítsák és egészítsék ki a Házszabály-tervezet 17. szakasza 2. bekezdésének ,,d,, pontját. Ez az Országgyűlés elnökének feladatairól szólva megállapítja, hogy az elnök ,,tájékoztatja a képviselőket az Országgyűlés várható éves programjáról,,. Vass Józsefné szerint magának az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprogramot. E kérdésben a képviselőnő külön szavazást kért. A továbbiakban arról szólt, hogy nem kielégítőek a képviselők érdemi felkészülésének feltételei. Az anyagelőkészítés során elég időt kell biztosítani. Vass Józsefné elutasította azt a megfogalmazást, hogy gyakran ,,keresztül akarnak vinni,, törvényjavaslatokat a Parlamentben. ,,A Parlament nem átjáróház, amin keresztül lehet vinni dolgokat,, - mondotta. Azt is kifogásolta, hogy az új házszabály a képviselőcsoportokról szólva nem hoz változást az előzőhöz viszonyítva. Márpedig szükséges, hogy pontosan meghatározzák a képviselőcsoportok szerepét, jogait és kötelességeit a helyi önkormányzatban. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 16:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|