|
|
|
|
Országgyűlés (25. rész)
|
Kovács László (Pest m., 20. vk.) a Dunai Kőolajipari Vállalat ------------- műszakvezetője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban sok kritika érte az Országgyűlés munkáját. Nem vitatta a bírálatok egy részének jogosságát, de hozzátette: az Országgyűlés 1985 óta folyamatosan aktivizálódott, rugalmasabb lett tevékenysége. Szélesedett a törvényekkel szabályozott társadalmi, gazdasági viszonyok köre. A képviselők felkészültebbek, tájékozottabbak, és döntő többségük rendszeres kapcsolatot tart a választóival. Nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a jelenlegi Parlament képtelen ellátni a megnövekedett feladatokat. Elismerte viszont, hogy a tartalmi munkában és a működési mechanizmusban vannak még hiányosságok. A demokratizmus erősítése érdekében javítani kell a tényleges érdekkülönbségek nyiltabb ütköztetését, a törvényhozó és ellenőrzői munka szakszerűségét. Elsődleges feladatnak tartotta a választókkal való kapcsolat további erősítését. Szükséges - mondotta -, hogy a Parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben rendelkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen információk. A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fokozása érdekében létre kell hozni az Országgyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot. A képviselői munka feltételeinek javítása érdekében indítványozta a felszólaló: az Országgyűlés éves munkaprogram alapján ülésezzen, de évenként legalább négyszer tartson ülésszakot. Az Országgyűlést indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirendre is össze lehessen hívni. A Parlament elnökének teendőivel kapcsolatban indítványozta, hogy az elnök tegyen javaslatot a képviselőknek az Országgyűlés éves munkaprogramjára. Ez a megoldás a képviselőknek nagyobb lehetőséget ad a folyamatos konzultációra, s elkerülhető az a képtelen helyzet, hogy a törvényhozók csak a választópolgárokkal együtt, a tömegkommunikációs eszközökből értesüljenek arról, hogy miről fog a Parlament tanácskozni. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 15:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|