|
|
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió ------------- szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere nem kívánt tételesen szólni a Házszabályokat módosító paragrafusokról, mindössze három és fél éves képviselőségének idején szerzett, az ügyrenddel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Mint mondta: ,,csak állnék és mesélnék,,. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól. Beszélt ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásról, a kormánytagok, a pártfunkcionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők ,,befolyásoló,, telefonjairól. Foglalkozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. Az Ház-elnöki ténykedésről szólva - személyeskedés nélkül utalva a problémára - kifejtette: e feladat új gyakorlatot igényel, a tisztség betöltőit mindenkor a tárgyilagosság, a semleges alapállás, az elfogulatlanság jellemezze. A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével egyetértett, meghagyva azt a lehetőséget, hogy ha az élet úgy kívánja, akár fél év múlva is térjenek vissza annak szükség szerinti megváltoztatására. Reményét fejezte ki, hogy a Parlament mindenkori tevékenységét a demokrácia szelleme, annak gyakorlata hatja át. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt - tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra -, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az Országgyűlés sajtóját, amely heti-kétheti megjelenéssel pontos tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 13:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|