|
|
|
|
Országgyűlés (5. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése után az elnöklő Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a miniszter a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi állásfoglalásával összhangban fejtette ki álláspontját. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjusági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt, így jegyzőkönyvbe került a sporttörvény előterjesztésének e határideje. Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számu jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Balla Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvényjavaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Puja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Puja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát - összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a pártalapítás jogát. Ezt követően Balla Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításokat is, ahogy azt dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|