Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés (2. rész)
Dr. Kulcsár Kálmán - aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte - elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Balla Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntető jogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy módosították: ,,aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sujtható,,. Felhívta a figyelmet arra a lényeges változásra az eredeti elgondoláshoz képest, hogy a módosított javaslat szerint nem az büntetendő, aki olyan szervezet vezetésében vesz részt, amelynek a regisztrálását megtagadták, hanem amelyet a bíróság feloszlatott. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni Puja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. Az elutasítás indokaként elmondotta: a politikai pártok keletkezése, létrejötte nem jogi kérdés. A jognak az a feladata, hogy keretet adjon a társadalmi folyamatokban megjelenő politikai szervezetek további fejlődéséhez, kibontakozásához. Gondoskodjon arról, hogy ezek a szervezetek jogilag rendezett formában kapcsolódjanak a politikai rendszerbe, azaz ne kényszerüljenek illegalitásra, informális működésre. A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény szükségességét indokolva hangsúlyozta: a pártoknak a társadalomban különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat. Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly. Utalt a politikatudományi irodalomból ismert fogalomra, az úgynevezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem rendelkeznek olyan politikai és társadalmi háttérrel és erővel, hogy valóságos szereplői lehessenek a politikai versengésnek, befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben lévő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának alakítására. Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha nem nyilvánítják magukat párttá - szögezte le. (folyt.köv.) 1989. január 11., szerda 11:17
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »