|
|
|
|
Országgyűlés (28. rész)
|
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.) a Fehérgyarmati ------------ Városi Pártbizottság első titkára képviselőtársaihoz hasonlóan üdvözölte a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozását, mert - mint mondta - ez a jogállamiság egyik legfontosabb követelménye. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy e törvények megvalósítása során azokra is gondolni kell, akik a hátrányos helyzetű térségekben élnek, akik az elosztáskor a kisebb szeleteket kapják, akik többet érdemelnének, de igényeiket halkabban vagy egyáltalán nem fogalmazzák meg, csak bíznak az ígéretekben, s egyre türelmetlenebbül várják, hogy rájuk is sor kerüljön. A kis falvakban, a hátrányos helyzetű településeken lakók együttléte felfogható tartós gyülekezésnek életlehetőségeik javításáért - mondotta -, s akár holnap megalakíthatnák a másodrendűségre kényszerített állampolgárok egyesületét. Érthetetlennek tartotta a képviselő, hogy az északkeleti, keleti országhatárok melletti - az ő választókörzetéhez tartozó - kisközségek ilyen mostoha körülmények között kénytelenek létezni, s birtokolni a sajnálatos országos csúcsot: az itteni falvakban lakó idős emberek 88 százalékának a nyugdíja kevesebb a deklarált létminimumnál. Véleménye szerint a magyar falvak gondjainak megoldása nélkül elképzelhetetlen a felemelkedés. A képviselő szólt arról is, hogy véleménye szerint a most elfogadandó egyesülési törvény feltétlenül meggyorsítja a már meglévő markáns politikai önszerveződésekben a párttá alakulás igényét. Erre fel kell készülni, s ki kell alakítani a szükséges politikai feltételeket, hogy ezek a közösségek akár pártként, akár mozgalomként a fennálló rendszer részeivé váljanak. Külön hangsúlyozta, hogy a pártalapítást önálló törvényben kell szabályozni, s nem ért egyet azokkal a képviselőtársaival, akik szükségtelennek látják ezt. Példaként felhozta: hogyan lehet komolyan gondolni, hogy a díszhal-tenyésztők egyesületét és egy politikai pártot egyforma szabályozással, azonos rendezőelvek alapján hozzanak létre. Végül javasolta: gyorsítsák meg az új alkotmány és a párttörvény létrehozására irányuló munkát, és - a Központi Bizottság állásfoglalása alapján - a befejezést kössék pontos határidőhöz. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 17:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|