|
|
|
|
Országgyűlés (24. rész)
|
A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok között. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari ------------ Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek, -egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra, hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -, amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek. Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte, hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának. Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete - folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő. Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését, egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak. Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére, szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|