|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (21. rész)
|
Az előttünk fekvő törvénytervezet egyik nagy horderejű gondolata
a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert az MSZMP pártértekezleti
és más testületi álláspontja, amely szerint egypártrendszer keretei
között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tartja arra, hogy a
jelenlegi helyzetben a társadalmi fejlődést szolgálja. Ugyanakkor
pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget
azoknak az igényeknek a megvalósítására, amelyek más pártok
működését akarják.
Világosan kell látnunk, hogy a jogállamiság viszonyai között a
pártok létrejötte nemcsak társadalmi igény kérdése, hanem egyszerűen
attól függ, hogy érvényes jogszabály alapján valaki akar-e pártot
alapítani vagy nem.
Egy ilyen csoportosulás azonban - és ez a meghatározó -
politikai értelemben csak akkor lesz valóságosan párt, ha a
társadalmi súlya, politikája, befolyása, illetve programja erre
alkalmassá teszi. A párttörvény megalkotása, amelynek lényege egy
más, az eddigit meghaladó politikai struktúra kialakítása, nem
egyszerűen jogi kézügyesség kérdése.
Itt és most a nemzet sorsáért érzett politikai felelősség az
elsődleges és az irányadó. E politikai felelősségből nem lehet
kizárni a magyar társadalmat. Joga van ahoz, hogy saját sorsát
érintő kérdés eldöntésére és gyakorlati megvalósítására
felkészüljön.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy jelenleg egy törvénytervezet
társadalmi vitájának terméke fekszik előttünk, amely ebben a
tartalomban összegződött. Jelentős, párton kívüli politológiai
műhelyek nézetét is tartalmazza a párttörvényre való utalás.
Megfontolandó: a parlament felvállalhatja-e, hogy lényeges ponton
túlmenjen a társadalmi vita eddigi eredményein. Ezt figyelembe véve
egy, ilyen nagy horderejű kérdésben, mint a pártrendszer jogi
keretei, nem lenne célszerű napok vagy órák alatt dönteni. Mert
miről is van szó? Nemcsak a pártok tértől és időtől való puszta
létéről, hanem a törvényileg is garantált közjogi, pénzügyi,
támogatási, regisztrálási és más, a működésükhöz elengedhetetlen
feltételek megteremtéséről. A társadalmi vitára is időt hagyva,
politikailag megalapozott párttörvényt kell készítenünk. Értjük azt
az aggodalmat is, amely attól tart, hogy olyan törekvések
érvényesülhetnek, miszerint a törvény kidolgozását elodázzák, netán
,,elsikkasztanák,,.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|