|
|
|
|
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el. Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása, amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják, hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -, amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták megregulázni a civil társadalom szerveződéseit. A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog egyébként is szankcionálja. Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|