|
|
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a --------------------- hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal: következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták, hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott, hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem korlátozhat vagy szűkíthet. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte, ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|