|
|
|
|
Országgyűlés (11. rész)
|
- A társadalmi vita tanulsága az is, hogy ha azt komolyan akarjuk venni, akkor a vita időt, fáradságot és jó előkészítést igényel - hangsúlyozta Huszár István. Az tény, hogy az idő sürget. Ám ez nem lehet ok a kapkodásra, a formális megoldásokra. Ez utóbbi elkerülését az is segítheti, ha a társadalom a politikai reform lényeges elemeivel foglalkozó törvények elgondolásait nemcsak a tervezet elkészülte után ismerheti meg, hanem már az elvek kialakításakor. A társadalmi vita nem akkor a legeredményesebb, ha pusztán a szakmai nyelven kimunkált tervezet felett folyik a véleménycsere. A jövőben azonban még szélesebb rétegek véleményének ismerete szükséges. Nagyon fontos ez a választójogi törvénytervezet vitája megszervezésekor. A jelenlegi helyzet sajátossága, hogy még nem létezett egyesülési törvény, de már létrejöttek a különböző szervezetek, egyesülések, társaságok. A törvény átfogóan rendezi az emberi, állampolgári jogoknak ezt a területét, megteremti a megfelelő alkotmányos alapokat létrejöttükhöz, működésükhöz. Világos, egyértelmű helyzetet teremt, s így a demokratikus intézményrendszer kiépítésének fontos állomása. Átfogó törvényre van szükség, amely kiterjed az egyesületek valamennyi típusára, beleértve a pártalapítás, a szakszervezetek alapításának lehetőségét is. Ugyanakkor ki kell dolgozni azokat a speciális rendelkezéseket - a pártról szóló törvényt -, amelyekkel teljessé válhat a törvényi szabályozás. Sokan megfogalmazták: helyes-e ilyen nagy fontosságú kérdéseket az új alkotmány kidolgozása előtt törvénnyel szabályozni? Huszár István úgy foglalt állást, hogy a két törvénytervezet elfogadása nem nehezíti az új alkotmány megalkotását, ellenkezőleg, segíti azt. A két jogszabály elfogadása felfogható az új alkotmányhoz vezető úton tett fontos lépésként. A továbbiakban arról beszélt, hogy az előzetes vita alkalmat adott a különböző népfrontbizottságok és a képviselők közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Mivel a Parlament törvényalkotási feladatai nagymértékben megszaporodtak, ezért mindenképpen gondoskodni kell a képviselők politikai, szakmai, társadalmi segítéséről. Ennek feltételeit teremti meg az, ha a megyei képviselőcsoportok tevékenysége mindinkább a népfront társadalmi bázisára épül. A népfrontmozgalom lehetőségeinek jobb hasznosításával a képviselők terhei csökkenthetők. Ezért támogatják képviselői klubok létrehozását, de megkezdődött a HNF égisze alatt szakértői csoportok szerveződése. Ezek független és pártatlan erőként állnak a képviselők rendelkezésére. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|