|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (16. rész)
|
Fel szeretném hívni ezzel kapcsolatban arra a figyelmet, hogy a rendőrségnek a rendfenntartó szerepe alapvetően nem a rendezvény feloszlatására irányul, hanem a gyülekezési jog szabad, külső behatásoktól mentes gyakorlásának biztosítására. Ennek érdekében történik például a forgalomelterelés, illetőleg egy ellentüntetés során az esetleges atrocitások megelőzése. - A javaslat lehetőség ad arra, hogy a rendezvény résztvevői, amennyiben a rendezvényt feloszlatják, a feloszlatás jogszerűségét bíróság előtt vitathassák. Végezetül azokról a javaslatokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt célszerűnek. Ilyen például a zárt helyiségben tartott nyilvános gyűlésekre vonatkozó bejelentés. Vannak országok, amelyekben ez is bejelentési kötelezettség alá esik, például a Német Szövetségi Köztársaságban. A kormány mégis úgy döntött, hogy a bejelentés kötelezettségét csak a közterületeken szervezett rendezvény esetében írja elő a javaslat. Az általános szabályok szerint természetesen zárt helyiségben sem szabad bűncselekményt elkövetni vagy erre felhívni, hiszen az általában a büntetőtörvény erejénél fogva tilos, és ilyen esetben ha a hatóság tudomására jut, amúgy is köteles eljárni. Gyakorlatilag nagyon nehéz lenne azonban itt az esetleges törvényes korlátozáshoz szükséges feltételeket megállapítani, egyáltalán a határokat megvonni - hangsúlyozta. Hasonlóan problematikus lenne a külföldiek részvételét vagy magatartását a gyülekezés során szabályozni. El nem utasítható, hiszen a gyülekezés nem állampolgári, hanem emberi jog, a szabályozás pedig - a magyar állampolgárokra is érvényes szabályokon túl, jóllehet például az osztrák törvény tartalmaz speciális rendelkezéseket - gyakorlatilag szinte megoldhatatlan problémákkal járna - mondotta. Úgy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, a közéleti aktivitás széles körű kibontakozásának elősegítését szolgálja. Ennek alapján kérte, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat fogadja el. (MTI)
1989. január 9., hétfő 22:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|