|
|
|
|
Áremelés - visszhang 2. /lsd mtik1031/
|
Moszkva, Bécs, Róma, Belgrád, 1989. január 9. hétfő. (MTI-tud) - A magyarországi áremelkedések nem érték váratlanul a lakosságot, a hétvégi vásárlási hullám a folyamatos áruszállítás következtében nem okozott gondokat az ellátásban - állapította meg hétfői kommentárjában a Pravda. A szovjet lap budapesti tudósítója részletesen ismertette az áremelkedéseket, megemlitve, hogy talán csak a húsellátás adott okot idegeskedésre.
Moszkvai megfigyelők a kommentár kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a szovjet sajtó hasábjain már jóideje vita folyik az 1990-91-re tervezett általános árreform kérdéseiről, a lakossági kompenzáció mikéntjéről. Mihail Gorbacsov a közelmúltban kategórikusan kijelentette, hogy a lakosságot érzékenyen érintő problémáról nyíltan döntenek majd, odafigyelve a közvélemény szavára. A Pravda külön megemlíti a magyar sajtótermékek árának január 1-jétől érvényes 150 százalékos emelését, s részletesen ismerteti az áremelések ütemtervét, igy az ez idő szerint utolsóként beharangozott tavaszi energiaáremelést. Ezzel lezárul a menetrend, de vajon hosszú időre-e? - veti fel a kérdést a lap budapesti tudósítója. Megállapítja másfelől, hogy az intézkedések nemigen lehetnek népszerüek, mégha egyes lakossági rétegek számára enyhítették is az áremelkedések hatását. A bécsi Der Standard című független újság és a Neue Arbeiter-Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja a magyarországi áremelésekről, valamint a kormány és a szakszervezetek között ennek kapcsán növekvő feszültségről beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány kettős nyomás alá került: kénytelen a szubvenciók csökkentésével is megakadályozni a költségvetési hiány további növekedését, a szakszervezetek viszont azt követelik, hogy a szubvenciók leépítéséből származó pénznek legalább egy részét az áremelések bérnöveléssel és szociálpolitikai intézkedésekkel való kompenzálására használja fel. Az ANSA olasz hírügynökség hétfői tudósításában ,,drasztikusnak,, minősíti a bejelentett budapesti áremeléseket. Beszámol arról is, hogy a szakszervezetek kemény hangú tiltakozást tettek közzé, s hogy mindez közvetlen az előtt történt, hogy a magyar Országgyűlés - folytatva félbeszakított ülését - megvitatni készül az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó törvénytervezeteket. /folyt./
1989. január 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|