|
|
 |
|
 |
Folytatja munkáját az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját.
A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány
módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására
vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott
interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett
témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés
és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti
határátkelőn kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok évközbeni
áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek
részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a
tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak
napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az
igazságügyminiszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin
emlékét megőrökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a
szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíjtörvény
előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Mino Cipőgyár
tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában.
Az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, illetve a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter terjeszti a Parlament elé. Az Alkotmány
módosításával foglalkozó törvénytervezet indoklása leszögezi: a
politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához az új
Alkomtány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg
magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely
időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. A javaslat
ennek megfelelően az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az
egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok
előkészítése során felmerült és szükségessé vált módosításokat,
valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvény
szintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen
alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükségees
módosításokat tartalmazza. A gyakorlatban felmerülő igényeknek
megfelelően a javaslat lehetőséget ad arra, hogy város és község is
létrehozhasson közös tanácsot. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|