|
|
|
|
Tarifaemelések - sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések indokait a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban.
A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszonylag kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz-közlekedés díjai átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, a különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos, a troli, a metró vonaljegyek egységesen 5 forintba, az autóbuszjegyek pedig 6 forintba kerülnek. Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel trolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autóbuszbérleteké 140, a kombinált bérleté pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90-120 forint, a troli- és villamosbérleteké: 150, az egyvonalas autóbuszbérleté 100-120, az összvonalas autóbuszbérleté 140-180, a kombinált bérleté pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdijasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 25 százalékát teszi ki. A lakossági telefonelőfizetési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40-nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. Indoklásként egyebek között elmondták, hogy a díjemelések a távolsági személyszállításban - a támogatások változatlan szintje mellett - is csak részben fedezik a begyűrűző költségnövekedést. A vasúti személyszállításnál a megemelt díjak csak a jelenlegi feltételek szinten tartását biztosíthatják. A helyi tömegközlekedési díjak emelésének egyik célja, hogy feloldják azokat az ellentmondásokat, illetve különbségeket, amelyek a díjarányokban az elmúlt években kialakultak. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tarifaemelések - sajtótájékoztató (2. rész)
|
Igy például arra törekedtek, hogy közelítsék egymáshoz a vidéki és a budapesti tarifákat, egységesítsék a tanulók és a nyugdíjasok kedvezményét. A vasúti személyszállítás támogatására 1989-ben 6 milliárd forintot fordítanak, a távolsági autóbuszközlekedésben továbbra is mintegy 1,1-1,2 milliárd forint a fogyasztói árkiegészítés. A helyi tömegközlekedésben 1988-ban a fogyasztói árkiegészítés és a tanácsok által folyósított támogatás együttes összege elérte a 12,8 milliárd forintot. Ez a támogatás 1989-ben 500 millió forinttal csökken. A postai - átlagosan 27 százalékos - díjemelések indoka, hogy a Magyar Posta csak így tudja fedezni növekvő költségeit. A tájékoztatón szóba került az is, hogy a díjrendszer megváltozásával egyidejűleg a posta lehetőséget nyújt arra, hogy az előfizető saját tulajdonában lévő távbeszélőkészüléket csatlakoztasson a postai hálózathoz. Ebben az esetben az előfizetői díjak 20 forinttal alacsonyabbak. A Mechanikai Művek képviselője elmondta: felkészültek az új helyzetre, és a postai követelményeknek megfelelő, korszerű telefonkészülékeket kínálnak a fogyasztóknak. Doros Béla, a posta elnökhelyettese arról számolt be, hogy már javában készülnek szervezetük korszerűsítésére. Az a szándék, hogy legalább két vállalattá váljon a posta, egy hagyományos postai és egy távközlési feladatok elvégzésére hivatott céggé. (MTI)
1989. január 9., hétfő 15:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|