Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Pártviták elé

Az MSZMP szervezeti szabályzatának átdolgozására létrehozott
munkabizottság két vitaanyagot készített. A 810 ezer példányban
kinyomtatott, valamennyi párttaghoz eljuttatott kiadvány címe: A
munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről,
tevékenységéről, feladatairól; A párt választási rendjéről. "A viták
célja - olvashatjuk a bevezetőben -, hogy a párt tagjai
véleményükkel, javaslataikkal segítsék elő a Központi Bizottság
megalapozott döntéseit, álláspontjuk megfogalmazásával részesei
legyenek a párt működése alapvető kérdéseket érintő állásfoglalások
kialakításának."

    alc. Intő példa

    A leendő vitáknak az anyagokból kikövetkeztethető
sajátosságairól szóljunk mindenekelőtt. Elegendő időt kapnak az
alapszervezetek az eszmecserére. Bármennyire is sürgető az
állásfoglalás, hiszen a gyakorlat sok mindenben meghaladta az
érvényes szabályozást - maga a dokumentum is merít kísérletekből, a
bizottsághoz elküldött tapasztalatokból -, a türelmetlenség nem
lenne célravezető. Másrészt: a munkabizottság változatokat kínál,
sőt szívesen fogad azoktól eltérő megoldásokat is. Valamint:
szükségesnek tartja a legszélesebb nyilvánosság bevonását. Oly módon
is, hogy a tömegtájékoztatás helyet adjon a véleményeknek, s oly
módon is, hogy a párton kívüliek is értesüljenek róla, milyen
változtatásokat tart szükségesnek tevékenységében, választási
rendjében. A viták nyilvánossága egyúttal ellenőrzésre is hivatott,
általa követhető nyomon, hogy miként formálódik a Központi Bizottság
döntése.

    A vitaanyag megállapítja: "A pártnak a jövőben céltudatosan kell
törekednie arra, hogy a társadalom életének minden területén - így a
munkahelyen és a lakóterületen - hatékonyabb politikai munkával,
dinamikus kezdeményezéssel legyen jelen és végezze munkáját." A
megfogalmazás félreértést oszlató. Nevezetesen azt a föl-fölbukkanó
nézetet cáfolja, mely szerint a párt "kivonul" a munkahelyekről.
Természetesen nem vonul ki. Mindössze annyi történik - részben már
történt is -, hogy a közélet élénkülésével sokasodnak a politikai
feladatok, s főként a lakóterületeken. (folyt.)


1989. január 9., hétfő 14:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pártviták elé 2.

A készülő törvények és azok társadalmi vitái, az új érdekvédelmi
és politikai szerveződések aligha szoríthatók munkahelyi fórumokra.
Miközben a pártmunka nagyobbrészt a vállalatok, intézmények falain
belül zajlott. Pontosabban: a lakóhelyi pártszervezetek tagságát
lényegében nyugdíjasok alkotják; esetleges, hogy hányan és milyen
feladattal - pártmegbizatással - vesznek részt a lakóhelyi
közéletben. Intő példa, hogy milyen kevés párttag vett részt a
törvénytervezetek vitáiban
Holott lett volna mit képviselni.

    alc. Szerveződési önállóság

    Ha a közélet fő színtere a lakóterület, az eddigi gyakorlatból
követkene a párttagok óhatatlan passzivitássa, kiszorulása a
politizálásból. Nem véletlen, hogy párttagok, párttestületek
sürgették az elmúlt hónapokban a szervezett jelenlétet. Nem egy
helyen ki is alakítottak a helyi körülményekhez, feladatokhoz
igazodó formákat. "A szerveződések új lehetőségei" címet viselő
javaslatok ezekre alaapulnak, hangsúlyozva, hogy "külön-külön és
együttesen is alkalmazhatóak" és természetesen újabbakkal
kiegészíthetőek. Azaz: az önállóság a szerveződésekre is kiterjed.
Nem lehet ugyanis központilag meghatározni, hogy hol, mi a
legalkalmasabb megoldás. Város és falu, község és község között is
lényegesek az eltérések. A cél az, hogy a lakóterületi
alapszervezetek "legyenek a helyi közösségi élet bázisai". A
politikai központok a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek
együttműködése révén hozhatók létre. Részben egy-egy közös akcióval,
részben állandó feladatok megoldásával. A vitaanyag vezérlő elvének
tekinthetjük, hogy a "mit ne tegyenek a pártszervezetek" helyett a
"mit tegyenek" kérdéskörre irányítja a figyelmet. Mind a
munkahelyen, mind a lakóterületen.

    Könnyen kiszámítható, hogy az új szerveződések által a párttagok
regisztrálása bonyolultabbá válik, valamint az is, hogy a pártélet
valóban politikai tartalommal gazdagodik. (folyt.)


1989. január 9., hétfő 14:20


Vissza »


Pártviták elé 3.

Ugyancsak sürgető a párt választási rendjének korszerűsítése. A
XIV. kongresszusra már az új választási rend szerint készül a párt.
Szükség van a módosításra azért is, mert a pártdemokrácia
fejlesztésének egyik sarkalatos pontja éppen a tisztségviselők, a
testületi tagok megválasztásának a mikéntje. A májusi
pártértekezleten elfogadott irányelveknek megfelelően erősíti és
bővíti a párttagok demokratikus jogait a tervezet. (Erre is
érvényes, hogy a munkabizottság - a változat előnyeit és hátrányait
taglaló - alternatívákat ajánl megvitatásra). Az általános szabályok
között szerepel, hogy a "párt valamennyi szervét, tisztségviselőjét
és a szervezetek küldötteit demokratikusan, alulról felfelé,
titkosan választják".

    A politika alakításába bevont, abban aktívan résztvevő párttagok
természetes igénye, hogy minél jobban megismerjék küldötteiket, a
testületek, irányító pártszervek tagjait. Ennek lényeges
mozzanatáról így ír a vitaanyag: "A jelölést előkészítő bizottság...
a nyíltság és a nyilvánosság érvényesítése érdekében mutassa be a
jelölteket és biztosítson számukra lehetőséget a választóikkal való
találkozásra."

    A vitában dől majd el, hogy hol, milyen arányú legyen a
delegálás, a közvetlen választás, hogy milyen tisztségekre terjed ki
a két ciklusra korlátozott választhatóság. Ha a korábbi
vitaanyagokkal hasonlítjuk össze a mostani dokumentumot, feltűnő,
hogy a szokásosnál mennyivel több kérdést hagy nyitottan. A
párttagoknak nem a munkabizottság ajánlásának megszavazására, hanem
valóban megvitatására ad ösztönzést. "A szervezeti szabályzat
átdolgozását előkészítő munkabizottság a vitaanyagok módosítására,
kiegészítésére tett észrevételeket megtárgyalja és javaslatait - a
Központi Bizottság munkatervének megfelelően - 1989. I. félévében
döntés céljából előterjeszti." Nem kisebb tehát a tétje a
vitasorozatnak, mint az, hogy mivel járul hozzá a párt
megújulásához, a pértmunka gyakorlatához. (MTI-Press)



ág/ke M. D.


1989. január 9., hétfő 14:22


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD