Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a SZOT elnöksége (1. rész)
1989. január 6., péntek - Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolatban. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás született arról - ez egyébként a szakszervezet véleménye volt -, hogy önálló törvényben kerüljön sor a szabályozásra. Az elnökség egyetértett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint a sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fogadta el azonban azt, hogy csak a szakszervezet kezdeményezhet, illetve bonyolíthat le sztrájkot. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha kizárólagosan a szakszervezetek birtokolnák ezt a jogot. Mindenképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok kezdeményezése, szervezése kollektív dolgozói jogosultság legyen. Az ülésen az egyik legélesebben vitatott kérdés fogalmi természetű volt, nevezetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni, hiszen ez jóval szélesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a szolidaritási sztrájk lehetőségét, s fenntartotta azt a véleményét is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárkapun kívülre terjedő ágazati, iparági sztrájkoknak is. A SZOT elnöksége szükségesnek tartotta egyúttal, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki saját belső sztrájk-szabályzataikat, valamint nélkülözhetetlennek vélték a sztrájkalap titkosságának és védelmének törvényi garantálását. A SZOT elnöksége egy ellenszavazattal, a módosító indítványokkal együtt egyetértett a törvényjavaslattal. A Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban korábban megrendezett társadalmi viták és az egyeztetések hasznosak voltak, a tervezet lényegesen módosult - állapította meg az elnökség. (folyt.köv.) 1989. január 6., péntek 17:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a SZOT elnöksége (2. rész)
A Munka Törvénykönyve - a szakszervezetek javaslatának megfelelően - továbbra is kötelezővé fogja tenni, a korábbinál szélesebb körben a kollektív szerződések megkötését, illetve nem változtat azon a minisztertanácsi rendeleten, amely a bizalmi, illetve a szakszervezetek egyetértési jogát érinti. Így a törvényjavaslattal - néhány módosítás mellett - a SZOT elnöksége egyetértett. (folyt.köv.) 1989. január 6., péntek 17:49
Vissza »

	Ülést tartott a SZOT elnöksége (3. rész)
A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége tudatában van annak, hogy a népgazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibontakoztatásának elkerülhetetlen feltétele a piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ártámogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintézkedések rendkivül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Ezt a véleményüket az elmúlt hónapokban a szakszervezetek több ízben a nyilvánosság előtt is kifejtették. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő szinvonalú ujratermelésének fedezetét. Ezért a szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására, valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányitóinak kell megteremteniök a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit. A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született megállapodások a korábban tervezett, a szakszervezetek által elfogadhatatlan nagyságú reálbércsökkenést jelentősen enyhítették. Azok a megállapodások, amelyek a minimális bérek felemelésére, a minimális béremelés mértékére, a bérmegállapodások keretében elérhető keresetnövekedés nagyságára vonatkoznak - valamint a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása, az 1989. évre kialakított központi bérpolitikai intézkedések, a társadalombiztositási ellátások és szociális juttatások emelése - együttesen eredményezték azt, hogy jelentősen sikerült mérsékelni a reálbérek és reáljövedelmek korábban tervezett csökkenését. (folyt.köv.) 1989. január 6., péntek 19:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a SZOT elnöksége (4. rész)
Az országos szakszervezeti tanácskozáson elhangzottakkal összhangban a mozgalom minden rendelkezésre álló eszközt fel kiván használni a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért, a megállapodások betartásáért. Az áremelkedések társadalmi ellenőrzése érdekében a SZOT továbbfejleszti információs rendszerét és lépéseket tesz a megélhetési költségindex számításának megszervezésére. Amennyiben a vállalati-intézményi bérfejlesztések nagysága, az elhatározott kompenzáció mértéke és a tényleges fogyasztói áremelkedések együttes alakulása nem biztosítja a megállapodásban rögzített reálbér- és reáljövedelem-szintet, akkor a SZOT elnöksége újabb tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. A SZOT elnöksége fontosnak tartja, hogy a vállalatok és intézmények gyorsítsák meg az ez évi bérmegállapodások munkálatait és tájékoztassák a dolgozókat a várható béremelések mértékéről. Az elnökség jogosnak ítéli a dolgozók széles körű felháborodását a tervezett jelentős áremelkedések hírére. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási hullám, mely tömeges munkabeszüntetésekbe torkollik és veszélyezteti az ország gazdasági, politikai stabilitását. (MTI) 1989. január 6., péntek 19:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »