|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban. Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok, módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen ,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,, felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása, s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi. Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán (Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás, amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,, politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|