|
|
|
|
Felc: Nyers Rezső: cím: "1990-től megállhat az életszínvonal romlása..."
|
A múlt év a politikai fordulat esztendeje volt. A gazdasági fordulatig nem jutottunk el, de előkészítettük azt, - mondta Nyers Rezső államminiszter, a Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsége szervezésében tartott budapesti továbbképzésen, melyen a megye vezető mezőgazdasági szakemberei vettek részt. Az államminiszter előadásában az 1988-as év rövid értékelése után a magyar gazdaság kibontakozásának lehetőségeiről és főbb problémáiról beszélt. Magyarországon 1987. végén feszültség keletkezett a gazdasági és a politikai rendszer között, a politikai intézmények megújítása elmaradt, a gazdasági intézményrendszer fejlődéséhez képest. Az 1988. májusában bekövetkezett politikai fordulat nyomán megkezdődött a politikai intézményrendszer reformja is. De csak megkezdődött - hangsúlyozta Nyers Rezső. Az 1987 szeptemberében meghirdetett stabilizációs politika egyéves késésben van, a gyakorlati tennivalókat csak 1988 végén építették be először az 1989-es költségvetési politikába. 1988-ban az volt a cél, hogy a hazai felhasználás 3-3,5 százalékkal kisebb legyen, mint a megtermelt érték, de végül a csökkenés csak 2,5 százalékot ért el. Ezért a fogyasztás és a reálbérek csökkentése 1989-ben tovább folytatódik. A tervezett szerkezetátalakítás nem következett be ennek csak gazdasági feltételeit kezdtük megteremteni. alc. A KGST és a reformok A KGST-vel folytatott kereskedelmünk az elmúlt években stagnált, 1989-ben mintegy 10 százalékos visszaesése várható. A KGST kereskedelem mai formájában alkalmatlan arra, hogy a világgazdasági illeszkedést elősegítse. A KGST egésze a mai viszonyok között reformképtelen, mert reformellenes erők hatnak egyes tagországokban. (Az NDK és Románia politikailag is elzárkózik minden reformtól, Csehszlovákia álláspontja bizonytalan.) Hosszú távon sem látjuk a KGST megreformálásának lehetőségét. Felmerül a kérdés, kiemelhetjük-e a szovjet-magyar külkereskedelmet a KGST rendszeréből, úgy, hogy itt bizonyos reformokat hajtanánk végre. Ez a gondolat azért merült föl, mert a Szovjetunió részéről megvan a politikai hajlandóság a reformtörekvésekre. (folyt.)
1989. január 6., péntek 13:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|