|
|
 |
|
 |
Berecz János látogatása Záhonyban (1. rész)
|
1989. január 5., csütörtök - A MÁV záhonyi üzemigazgatóságának munkájával ismerkedett csütörtökön Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Délelőtt az állomás épületében Sipos István üzemigazgató és Hideg Nagy János, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta a 7300 dolgozót foglalkoztató vasúti csomópont munkájáról. Jelen volt Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Onozó György, a MÁV vezérigazgatója.
Sipos István elmondotta, hogy az üzemigazgatóság területén az
elmúlt évben 18 millió tonna árut mozgattak meg. A hazánkba érkező
áruk szállítási tervét és tranzitfuvarozási tervüket
túlteljesítették. Az árukiszállítás azonban már nem volt ilyen
egyenletes: az év során több alkalommal forgalmi korlátozást kellett
bevezetni. Záhony - bár még nagyközség - az utóbbi években igazi
vasutasvárossá fejlődött. Infrastrukturája jobb, mint a
Szabolcs-Szatmár megyei átlag. Szólt arról, hogy 74 környékbeli
településről járnak dolgozóik a vasúthoz. Az utánpótlás is
biztosított: a záhonyi vasútforgalmi szakközépiskolába jelenleg
négyszeres a túljelentkezés. A tanulókat már csak úgy tudják
elhelyezni, ha a MÁV oktatóközpontjának egy részét is átadják az
iskolának.
A Politikai Bizottság tagja ezután üzemlátogatáson vett részt.
Megtekintette az átrakókörzet több egységét, közte a
tengelyátszerelő műhelyt, a kézi és a kisgépes rakodóhelyeket, az
eperjeskei rendezőpályaudvart, az Agrotek és a Compack vállalat
részlegeit. Az utóbbi raktárházában Czimbalmos Béla vezérigazgató
mutatta be az egy hónapja működő teacsomagoló üzemrészt.
Berecz János délután felszólalt a vontatási főnökség
mozdonyirányító csarnokában rendezett munkásgyűlésen. Bevezetőben, a
hazánkban zajló politikai reformfolyamatokról szólva, kiemelte, hogy
annak következetes megvalósítása az ezredfordulóig befolyásolja a
magyarság sorsát. Hangsúlyozta: az az intézményrendszer, az az
Alkotmány, az a törvényesség, amelyet az elmúlt 40-45 évet
jellemezte részben megállta a helyét, részben rosszul vizsgázott.
1957 után azonban volt lehetőségünk mindezt átalakítani, s éltünk is
e lehetőséggel: szakítottunk a sztálinizmus lényegével, s
megteremtettük az országban a törvényes rendet. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 21:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|