|
|
|
|
Örményország - Komszomolszkaja Pravda
|
Moszkva, 1989. január 3. kedd (MTI-tud) - A Karabah-bizottság korifeusainak felforgató tevékenységéről, polgárháborúval való fenygetőzéseiről közöl újabb részleteket keddi számában a Komszomolszkaja Pravda című szovjet napilap, a Kommunyiszt című örmény napilap tudósítását átvéve. Megállapítja: az említett csoportosulás politikai irányvonala az elmúlt tíz hónapban szélsőséges változásokon ment keresztül, s a következő célt tűzte maga elé: oly mértékben felszítani a nacionalizmust, hogy azzal ,,fel lehessen szedetni a macskaköveket,,.
A szovjet lap ezzel összefüggésben több nyugati rádióállomás adásából idéz. A Deutsche Welle december 20-án a következőket jelentette: Asot Manucsarján örmény ,,jogvédő,, személyiség polgárháborús veszélyre figyelmeztetett Örményországban, amely véleménye szerint az egész Szovjetunióra átterjedhet. Másnap ez a rádióállomás már azt jelentette, hogy Manucsarján interjút adott Stern című lapnak, azt hangoztatva, hogy ,,Örményországban készen áll az ifjúság, kézigránátokkal és puskákkal felfegyverkezve,,. Hasonló információt közölt Manucsarjánra hivatkozva a kanadai rádió is, azt állítva, hogy fiatal örmények szerint csakis a fegyveres harc hozhatja meg a Karabah-hegyvidék és Örményország egyesülését. A szovjet lap megszólaltaja a szélsőségesek egy másik vezetőjét - Ter-Petroszjánt is -, aki az egyik szeptember 22-i naggyűlésen így szónokolt: ,,Tudnotok kell hogy Örményországot megszállták. Az a hadsereg, amely Jerevánban és Örményország más helyein állomásozik, nem a mi hadseregeünk. Ez az ellenség hadserege,,. Manucsarján ugyanezen a napon a következőket hangoztatta: ,,ha ez az armada a nép ellen támadna, tudja, ez második Afganisztán lesz számára,,. A Komszomolszkaja Pravda idéz az egyik ultimátumból is, amelyet akkoriban az egyik belügyi szervhez továbbítottak. Ez követeli a letartóztatott karabah-bizottsági tagok és más politikai foglyok szabadon bocsátását, 24 órás határidőt szabva erre. A feltételeinek nem teljesítése esetén, a ,,tömeges terror eszközeihez fogunk nyúlni,, - fogalmazott az ultimátum. ,,Az akciók idejét és helyét nem nevezzük meg, de fegyverzetünk között vannak Stinger-rakéták is, amelyeket barátainktól kapunk,,. A lap megjegyzi, hogy talán csak huligán akciónak lehetne minősíteni az esetet, de sajnos tény, hogy számos kézigránátot foglaltak le Örményországban a belügyi erők, amit a szovjet lap fotóval is illusztrál. +++
1989. január 3., kedd 20:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|