|
|
|
|
Szovjet kiviteli tilalom
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 1. vasárnap (MTI-tud.) - A szovjet kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel megtiltja egyes tartós fogyasztási cikkek kivitelét a Szovjetunióból. Az 1989. február 1-jétől 1990 végéig érvényes korlátozás szerint magánszemélyeknek tilos kivinni az országból fekete-fehér és színes televíziókat, hűtőszekrényeket és fagyasztógépeket, mosó- és varrógépeket, gyermekruházati cikkeket, babkávét és nescafét, valamint több kaviárfajtát.
A rendelkezés értelmében ezen túlmenően számos cikkre kiviteli vámot vetnek ki, amelynek mértéke az áru értékének 20 százalékától a teljes vételárig terjedhet. Ebbe a kategóriába sorolták egyebek között a porszívókat, a háztartási robotgépeket, a vasalókat, rádió és fototehcnikai cikkeket és autóalkatrészeket. A január elsején bejelentett döntés minden külföldire - tartós külszolgálaton a Szovjetunióban tartózkodókra, hivatalos és egyéni kiutazókra - egyaránt érvényes. A külföldiek a jövőben maximum száz rubel értékben vihetnek ki közfogyasztási cikkeket az országból. Moszkvában a vasárnapi bejelentés kapcsán utalnak arra, hogy az utóbbi időben más szocialista országokban is hasonló korlátozó intézkedéseket léptettek életbe a lakosság ellátásának biztosítása címén. A szovjet sajtóban legutóbb a hasonló jellegű csehszlovákiai intézkedésekről jelent meg több cikk is. A szovjet kiviteli korlátozás alá került áruk szinte kivétel nélkül hiánycikkeknek számítanak a Szovjetunióban. +++
1989. január 1., vasárnap 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|